A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1876 - hiteles kiadás (Bécs, 1876)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
76 ÍV. ÜLÉS. ges költség, és azért a jövő delegatiónak azt ismét be kell állítani. Mindezen érvek nem hozattak fel ma és ezt igen nagy haladásnak tekintem. Itt egyszerűen arról van szó, hogy bizonyos administrativ rendszerek és módozatok felhasználásával megtakaritások történjenek. Ezen megtakaritások, hogy mikép történjenek: annak egyik legjobb bizonyítéka az, hogy maga a hadügyi igazgatóság azon évben, midőn ezen érv először elöhozatott: megmutatta, hogy önmaga tesz itt megtakarításokat és tett megtakarításokat ; következőleg az semmi egyéb, mint a mérték kérdése, hogy vajon azon megtakaritások, a melyeket most már a hadügyminis- terium megtesz, megütik-e azt a mértéket, a mely a jelen viszonyok közt véleményünk szerint a helyes. Mi azt hiszszük, hogy nem. A t. előadó ur és az albizottságnak többsége azt hiszi, hogy igen. Ez a kérdés ; ennek nagyobb keretet, nagyobb feneket keríteni egyátalában nem szabad. Annak indokolására, hogy ezen megtakaritások valóban eszközölhetők nagyobb mértékben, a mely megüti azon két milliónyi megtakarítást : én leginkább azt akarom felhozni, hogy nem egyes módozatra fektetjük mi a súlyt, legalább én nem, és maga a t. indítványozó ur sem. Nem azt mondjuk mi, hogy szabadságoltassák ma annyi ember, a mennyi szükséges arra, hogy ezen 2 milliónyi megtakarítás történjék ; mert ezáltal mi azt mondanók, hogy a zászlóaljak csupa skelettekké változtassanak át Nem mondjuk mi azt, hogy ne októberben hivassanak be az ujonczok, hanem márcziusban ; azt sem mondjuk mi, — és ebben megengedem, hogy a túlzásig mehetünk — azt sem mondjuk, hogy azon katonák, a kik ki vannak tanítva, előbb bocsáttassanak el: például 21/2 év vagy két év után. Hanem mi azt mondjuk, hogy mindezek összeségében lehet találni módozatot ezen 2 milliónyi megtakarítás eszközölhetésére. Én azt hiszem, hogy az nemcsak a mi érdekünkben van, hogy ez megtörténjék ; hanem némileg a hadügyi kormányzat érdekében is van; mert érdekében van kimutatni, hogy épen az a főelőnye a keret-rendszernek, hogy az igen nagy elasticitással bir és hogy a viszonyokhoz tudja magát alkalmazni. Ez volt annak értelme, midőn ezen rendszert legelőször Poroszország 1808-ban behozta, az volt és az lesz annak értelme mindig. Midőn behozatott ezen rendszer : úgy állottak a dolgok akkor a jénai és auerstádti ütközetek következtében, hogy Poroszország azon helyzetbe jutott, hogy csak 40 ezer katonát volt szabad tartania. Akkor villant fel azon eszme, hogy 40 ezer emberrel is lehet nagy hadsereget teremteni az által, ha ezen 40 ezer ember folytonosan változik és mindig újak és újak hivatnak be, a minek következménye lett, hogy Poroszország 1813-ban 200 ezer emberrel lépett a csatatérre. És ezen keret-rendszert fejlesztette Poroszország, a mint fejleszthette népessége, gazdagsága és azon czélokhoz képest, a melyeket követni akart. Ne utánozzuk mi ezt oly nagyon. Poroszország és azok, a kik ezen rendszer teremtői voltak, tették, mert ezeknek viszonya egészen más volt, mint a mienk. Ők egy uj állást szereztek Európában, nekik azt meg kell tartaniok; mi nem vagyunk azon helyzetben, hogy mi valamit elfoglaltunk volna ; az rég nem esett meg rajtunk. (Derültség, és közbeszólás: kedvünk sincs hozzá!) most sem akarunk ilyesmit és igy nincs valami különös okunk, hogy hadseregünket annyira terjeszszük, hogy ezt védelmezzük. Én azt hiszem, hogy annyival inkább érdekében van a hadügyi kormányzatnak, hogy ö kimutassa, hogy bizonyos elasticitással bir e rendszer és a viszonyokhoz képest alkalmazható ; mert a jövő évben előkerül ezen rendszer meg- birálása és ha akkor azon meggyőződésre jut, hogy a jelenlegi keret oly merev, hogy a mellett megtakarítani egyáltalában semmit nem lehet: vajmi nehéz lenne a nemzettel elhitetni, hogy ezen keretet még tovább is fenn kell tartani. Nem akarok hosszas lenni, csak ismétlem, hogy én a dolgot administrationális kérdésnek tekintem és olyannak, melyről legjobb véleményem szerint azt hiszem, hogy ezen 2 millió megtakarítás eszközölhető : azért Wahrmann tagtársam indítványára rászavazok. Gr. Zichy Manó. T. országos bizottság ! Én sokat hallottam beszélni, hanem igen sokan el is tértek a kérdéstől.
