A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1875 - hiteles kiadás (Bécs, 1875)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
110 X. ÜLÉS. után. Igazsága van, hogy itt nem arról van szó, liogy ide-oda milyen út vezet, hanem az első feltétel a megvétel. így szoktunk mi rendesen eljárni. Magyar financpolitika, hogy megveszszük a kötőféket, aztán a szerszámot és azután, mert hogy már a szerszám, kötőfék megvan, hát vegyül k lovat is, bárhonnan kerítjük rá a pénzt. Ilyen formán vagyunk ezzel a térrel is. Azt mondotta előadó ur második felszólalásában, hogy építkezések, állandó beruházások kellenek, s azután, hogy itt 1500 hold megvételéről van szó. Én nem bocsátkozom abba, hogy drága-e vagy olcsó ? csak kimutatni igyekezem, hogy mily sokkal többre fog menni ez az ösz- szeg. (Pulszky tagadólag int.) Hiába rázza fejét az előadó ur, mert meg méltóztatik látni, hogy be fog következni, a mitől tartok ! Azt mondja a jelentés, hogy a szomszédságban van egy telek, mely azon szolgalommal van terhelve, hogy 6 évig sem eladni, sem bérbe adni nem lehet. Már ez félig, meddig az ország pénztárának fog terhére esni, mert csak 6 évre lévén az elővételi jog biztositva, ennek elteltével majd azt mondja a hadügyministenum, nekünk a 2500 holdra okvetlenül szükségünk van, s ezt azzal fogja indokolni, hogy a golyó eltalál tévedni stb., s azért elégtelen az 1500 hold. Azután költséges beruházások, állandó építkezések lesznek szükségesek és több-több pénzt ölünk bele s ezzel még inkább lesz indokolva, hogy vegyük meg a szomszédos 2500 holdat. Én tehát, mert nem látom határát ezen kiadásoknak. melyek megadásával új lejtőre lépünk, s mert teljességgel nem látom az ország mostani pénzügyi helyzetével összhangban levőnek, mely helyzetről annyiszor hallom, hogy mily szomorn, mennyire tekintettel kell lenni rá, s mégis — ezt I nagyon furcsának tartom — oly kevéssé respec- táljuk, hogy egy részről a múlt évben tett túl- kiadásokra megadjuk a felmentéseket s rá corol- lariumként megszavazzuk azt, minek halasztha- tóságáról, a mint előadásából hallottam, maga az előadó ur is meg van győződve. Én ezeknél fogva az összeg megtagadását indítványozom. (Helyeslések.) Szlávy József: T. orsz. bizottság! Az előttem szólott t. tagtárs ur talán többet is bizonyított, mint mennyit bizonyítani akart, mert az ő argumentatiói oda mennek ki, hogy sem ez, sem más, és semminémíí tér meg ne vétessék. (Nagy György közbeszól: most!) Hiszi t. barátom, hogy közel jövőre oly fényesen fognak állani financiáink, hogy ily költséget meg nem érezünk ? O egy szóval a legközelebbi időben ily lőterek megvásárlását nem akarja. Azt hiszem, t. barátom jól tudja, hogy Magyarország e tekintetben Ausztriának messze mögötto áll. A t. előadó ur, ha jól emlékszem, már a hadügyi albizottságban fejtegette, hogy eddig a gyakorlati terek, kaszárnyák mind Ausztriában vannak, nekünk ily czélra egyátalán semmink sincs. A múltkor meg itt halottunk nyilatkozatokat, hogy az arsenálok, ágyúöntödék miért vannak mind itt és miért nem Magyarországon is? Most kínálkozik alkalom, hogy szerezzünk eliez alkalmas tért, s megtagadjuk rá a költséget. Hogy ily terek egyátalán szükségesek, azt sem t. barátom, sem senki más nem fogja tagadni ; mert hiában lesznek ágyúink, hiában szavazzuk meg a milliókat, ha nem adunk alkalmat, hogy ezen ágyúkkal bánni is lehessen. Ily tér tehát okvetlenül kell ott, hol tlizér- ség nagyobb számmal van összpontosítva, azaz a főváros közelében. (Helyeslések.) Eddig is, mint az előadó úrtól tudjuk, 9000 frtnyi bér és 4000 forintnyi kárpótlás, tehát összesen 13,000 frt fizettetik ily gyakorló lőterekért. Az állam pénzügyeinek szomorú állapota mindig bizonyos arányban áll a magán emberek pénzügyi állapotával és bizonyos arányban áll mindannak árával, a mit eladunk. Azon arányban, melyben az állam pénzügyei mentek lefelé, megy lefelé az egyes tárgyak ára is ; vagy megfordítva úgy, hogy ha pénzügyeink nem kedvező időszakában veszünk valamit, meglehet sokkal ok csobban tudjuk megvenni, mint akkor, midőn magának a birtoknak is több értéke lesz. Ily terek megvásárlása pedig, a milyen e czélra kívántatik, mindig bizonyos áldozatokkal fog járni, mert a tér hosszúsága aránytalanul nagy, szélességéhez képest. Ezen tér hosszúsága, ha jól emlékszem, 12,000 lépés, és az egész csak 1500 hold. Ha már egy ilyféle tér megvá-
