A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1875 - hiteles kiadás (Bécs, 1875)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
X. ÜLÉS. 91 reméljük, hogy jövőre nem történik meg és hogy a kővetkező delegatiónak ismét nem jut azon sors, hogy hasonló határozatokat kelljen hoznia. Ez annál fontosabb, mert azt észlelem, hogy a költség-előirányzatokban, melyeket a ministerek benyújtanak, azon tételek, melyek a rendkívüli kiadási részben előfordulnak, kivált a hadügyministeriumnál, az utolsó krajczárig ki vannak számítva, de a rendes szükségletben, pl. az élelmezésnél, nagy latitude van hagyva, a melyeket lehet tömöttebbre összeszoritni és nagyobbra tágítani. Nem akarok vádat mondani, de ez azt jelenti, hogy vannak tételek, melyeknél a túlkiadások rendszeresen előfordulnak, előfordulnak pedig a hadiigyministeriumnak élelmezési és felszerelési tételeinél. És ha itt fordulnak elő túlkiadások, a bizottság, miután itt nemcsak a száratételek, a pénzösszegek szolgálnak alapul, hanem azon adagok is, a melyek napi létszám szerint kiadandók és szintén megszavaztattak, az országos bizottság a szükséges póthitelt vagy a túlkiadásoknál a felmentést soha sem tagadhatja meg. Végre nagyon sajátságosnak tartom azt, hogy ismételve előfordul az, hogy az illető közös mi- nisteriumok közül az egyik vagy a másik azon alkotmányos szólás- vagy irásformákat, a melyek nekik határozottan létjogukat és alapjukat adták, mindig összetévesztik, és adják a jó akaratú magyarázatot, hogy : megtörtént ugyan, de nem rósz akaratból, hanem tévedésből. Ha mi bizottsági tagok tévedünk kifejezéseinkben, azt helyrehozhatjuk, és a mi excuseink elfogadhatók ; de nagyon sajátságos dolog az, hogy azon tévedések a közös ministeriumok részéröl úgyszólván chronicusakká váltak és az excuseök mindig ugyanazok. Ha azon formákban, melyek az alkotmányosság egy részét képezik, mindig tévednek, akkor a tévedést még erősebbé teszi azon mentség, hogy ez csak elnézésből történt és ezen elnézés a közös minister uraknál permanens jelleggel bir. Én óhajtanám, hogy jövőre a közös főszámszék ne annyira assonantiát keressen a zárszámadási tételek és az előirányzat közt ; hanem raéltóztas- sék azon álláspontot elfoglalni, mely a közös főszámszék hivatása, t. i, hogy a megszavazott költségvetési előirányzatot véve alapul, azon különbözeteket, a melyek a tényleges kiadásoknál előfordulnak, úgy az egyes részleteknél mint a végeredményben praegnansabbau tüntesse ki. Csernátony Lajos: T. országos bizottság! En el voltam határozva, hogy minden szó nélkül megszavazom a hadügyi költségvetést, s mert arra elhatározva voltam, nem is késtem azt megszavazni ; mert nem tartottam czélszeriinek a megtagadást. Hasonlóul jártam volna el a zár- számadási albizottság jelentése irányában is; mert azt is megszavaztam volna, ha bizonyos tételek benne lehetetlenné nem tették volna részemről pár észrevételt nem tenni. Ezen tételek a következők : „kötelességének tartja az albizottság az országos bizottság figyelmét egy oly körülményre felhívni, mely a legsürgősebb intézkedéseket követeli. Értjük azon számos és tetemes eltéréseket, melyek a költségvetés egyes czímeiben és azon tételeiben, a melyekre az átruházás meg nem engedtetett, a tettleges kiadások és az előirányzat között léteznek, és melyek a csekélyebb felhasználások és túlkiadások kimutatásai szerint a csekélyebb felhasználásoknál 4 416,097 frt 36 kr., a túlkiadásoknál 3.363,665 frt 46y2 krra, és igy összesen 7.779,762 frt 82^2 krra rúgnak. Ezen eltérések túlnyomó része a hadügyministerium költségvetésében fordul elő.“ És meg van jegyezve továbbá, hogy ily tetemes eltérések nemcsak egy évben, hanem a megelőző években is fordulnak elő és hogy elő fognak fordulni legközelebb is. A másik tétel ez : „Nem mellőzheti hallgatással az albizottság a II. fejezet B. Tengerészeinél előforduló túlkiadásoknál azon több Ízben ismételt indokolást sem, mely szerint a túlkiadások azért lettek volna igazolandók, mivel a költségvetés megállapításánál az előirányzott összegeknél törlések eszközöltettek. Az ilyen indokolás egyátalában a figyelembe vételre igényt nem tarthat, és ezért nem mulaszthatja el az albizottság e helyen azon reményének kifejezést adni, miszerint jövőre az ilyen indokolások elkerülésével a netalán előforduló túlhaladások tárgyilagosabb indokokkal igazoltassanak.“ Ez azon két passus, mely engem szólásra felhív, s én megvallom, t. bizottság, hogy én nem fogadnám el az albizottság határozati javasra* i
