A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1870 - hiteles kiadás (Bécs, 1870)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

XXI. ÜLÉS. 225 kát arra, hogy adjanak rövid időt a meggon­dolásra. Itt kétfelé politikáról és elvekről van szó, és lehet annyira megállapodott vélemény, a mely fölvilágositás nélkül nem rendeli magát alá. Minő méltányossággal méltóztatnak megta­gadni az egyestől azt, hogy jelezhesse az ő állás­pontját. és minő joggal méltóztatnak azt követelni, hogy öt perez alatt határozza el magát? Hogy egy apró határozatot nem tartunk elég fontosnak arra, hogy az napokat raboljon el : az mégnem involválja azt, hogy fontos határozatnál ne kérjünk időt a meg­fontolásra. Azt hiszem, hogy különösen nagy kérdések­ben a bizottság nem cselekszik méltányosan, ha az egyeseknek aggodalmát elfojtja s egyúttal eltér a szabályoktól is, a melyeket saját maga alkotott. Bánó József: En a dolognak lényegére nézve ugyanabban a véleményben vagyok, mit előttem szólott Örményi és Ernusth barátim előadtak. Ha­nem itt utoljára is azon fordul mega kérdés : vajon az egész eljárás összetitközik-e a szabályokkal vagy nem? Véleményem szerint igenis; mert az ügyrend­nek 19. paragrafusában ez áll: „Az albizottság véleményét általa kebeléből választott előadó ter­jeszti elő. A kisebbség és egyes tagok részéről külön vélemények is terjesztethetnek a bizottság elé, a melyek a többség előadójának jelentésével ki­nyomatnak és kiosztatnak.“ Természetes tehát, hogy ha a bizottság egyik vagy másik tagja kívánja a kinyomatást, a méltá­nyosság azt hozza magával, hogy ki kell nyomatni. De másodszor bátor vagyok hivatkozni a napi­rendre, a melynek 4-ik pontjában az áll: „A hetes bizottság jelentése“ ; de nem áll az, hogy annak tárgyalása. Ha a napirend egyszer meg van hatá­rozva és ki van téve : természetes, hogy mindenki azt tartja szem előtt, és ha jelentésről van szó, nem lehet a tárgyalásba beleereszkedni. Tartsuk meg azon szabályokat, a melyeket magunk hoztunk, és igy a jelentést mindenesetre nyomassuk ki. Zsedónyi Ede : T. bizottság ! A mi Ernusth tagtársunknak azon észrevételét illeti, hogy ő az okokat akarja megtudni, melyekből kiindulva a he­tes bizottság milliók iránt engedett, és a mostani üzenet készült : utalok az előbbi hetes bizottság jelentéseire, a melyekben az okok sohasem fordul­tak elő, hanem csak puszta számok A mi a napi­rendet illeti, hisz ki volt téve: ,,a hetes bizottság jelentése“ ; mi végett ? tárgyalás végett, más őzéi­ből nem tétethetett napirendre. A mit méltóztatott felolvasni : az az albizottság jelentésére vonatkozik ; de a hetes bizottság jelentései rendesen azonnal szoktak tárgyaltatni : hogy a két delegatio közti kiegyezkedés, a mennyire lehet, siettettessék. Ha talán a mennyiségre más czélt érhetnénk el az elhalasztás által, ha néhány milliót megtakarít­hatnánk : akkor volna annak értelme ; de ezt nem remélhetvén, szükségesnek nem tartom a tovább- halasztást. Tudvalévő dolog, hogy érdemileg és tüzetesen már a conferentiában tárgyaltatván és megfontol- tatván a dolog : hogy a formának elégtétessék, tes­sék felolvastatni a jelentést, és azután tárgyalhat­juk azt pontonkint. Ernusth Kelemen: Egy felelettel tartozom. Azt méltóztatott mondani, hogy az indokokat nem r tudhatom majd meg. En azt hiszem, hogy a hetes­bizottság azért van kikíildve, hogy a két félnek ki­küldöttei egymást az indokokkal capacitálják, és visszajővén kebelünkbe, azon indokokat velünk kö­zölve, a kérdés kiegyenlittessék. Másrészről nem volna értelme és tökéletesen fölösleges volna, hogy mi itt többen üljünk össze : ha a hetes bizottság teljesen meg volna bízva a dolgok elintézésével. Miután azonban a hetes bizottság csak véleményt mond és a delegatio határoz : szükséges­nek tartom, hogy a meggondolásra idő adassék. Elnök : Kétséget nem szenved, hogy eddigi eljárásunkban van praecedens arra, sőt mindig úgy jártunk el, hogy azon hetes bizottságnak jelentése, mely a két delegatio határozatainak egybevetésével meg volt bízva, azonnal tárgyaltatott, mielőtt ki­nyomatott volna. így történt minden eddigi delega- tióban. Másrészről igaz az, hogy az ügyrendnek szo­ros értelmezése alig enged meg más eljárást, mint a melyet Bánó bizottsági tag mondott: hogy t. i. a beérkezett jelentés felvétetvén felolvastatik, vagy felolvasottnak vétetik, és a bizottság határoz a fe­lett : mikor kívánja tárgyalni. Hanem az ügyrend ezen szigorú értelmezésé­nek ellenében, a melyet minden albizottság mun­kálkodására nézve megtartottunk : áll azon másik eljárás, melyet eddig mindig követtünk, és a mely 29

Next

/
Thumbnails
Contents