A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1870 - hiteles kiadás (Bécs, 1870)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
XVII. ÜLÉS. 175 takarékosság és olcsóság is igényli, kívánatos, hogy ez foganatosittassék. Ajánlom kővetkező határozati javaslatomat a t. bizottság becses figyelmébe. Vécsey József b. jegyző (olvassa Ernusth Kelemen határozati javaslatát). ..A bizottság a közös hadügyminisztert az 1868 : XL. t. ez. 23. §-ának értelmében utasítja, hogy ő Felsége azon legmagasabb rendeletét, miszerint a magyar három tüzérezredhez csakis magyar ujonezok soroltassanak be egész kiterjedésében hajtsa végre.“ Benedek Sándor tábornok, a hadügyér képviselője: T. országos bizottság! Felvilágosításul néhány szót akarok mondani. Mint tetszik tudni, a védrendszer 1868. év végén hozatott be, állapíttatott meg, és szentesit- tetett ö Felsége által; 1869. volt az első, 1870. a második, most pedig harmadik éve, hogy az létrejött és a hadsereg a szerint szerveztetek. Már akkor ki lett mondva és a legutóbbi delegatióban is be volt jelentve, hogy ezen három év átmeneti évnek tekintendő, és a három év alatt történjék meg a 2-ik szolgálati évből beosztása a tiizér- ezredekbe ; ha ez elmúlik, nem lesz semmi ok. hogy a magyar katonák ne soroztassanak egyenesen a tüzér ezredekbe. Továbbá azon kérdést intézte a képviselő ur a közös hadügyminisztériumhoz: nincs-e a hadügyminiszternek ellenére, hogy magyar tüzér-ezredek felállittassanak ? A hadügyminiszter azt felelte, hogy valamint vannak magyar lovas és gyalog ezredek : úgy nem talál semmiféle akadályt abban, hogy magyar tüzérezredek is legyenek ; de épen azért, mivel ezeket nem lehet egyhamar rögtönösen fölállitani : három évet tűzött ki. mint átmeneti évet. / Ernusth Kelemen : En megvallom, ezen három évet nem tartom szükségesnek. Mi megnéztük a kiegészítő kerületeket, s tigy találtuk, hogy ezen tüzérségi ezredek 3—4—5 ezredből veszik az ujonezokat és mindig úgy vannak összesorolva, hogy az úgynevezett magyar ezredek 5 ezredből, két német és 3 magyar ezred kiegészítő kerületéből vétetnek, inig a többi ezred 2 galicziai ezred kiegészítő kerületeiből vétetik, és 3 németből. Miből az következik, hogy nagyobb szám a magyar és galicziai, kik mindenütt lovakon mint tüzér-lovasok szolgálnak. Miután t. bizottság, abban semmi nehézséget nem találok, hogy a magyar ezredek ne öt kevert ezredből álló kiegészítő kerületekből vétessenek: fölöslegesnek tartom az ujonezok oda vitelénél a 3 évi terminust kikötni, és miután épen most van az ujonezozás, kívánnám, hogy már a jelen ujonezozás idejében teljesítse a delegatio eziránti határozatát. Elnök: Nem kíván senki szólni? Méltóztas- nak tehát azok, kik Ernusth Kelemen határozati javaslatát, hogy t. i. az 1868 : XL. t. ez. 32. §-a értelmében a magyar tiizér-ezredekhez csakis magyar ujonezok soroztassanak, és ez minél előbb életbe lépjen — elfogadják, méltóztassanak felállani. {Megtörténik.) Tehát elfogadtatik. Széli Kálmán: T. bizottság! Mielőtt a 4-ik czímre áttérnénk, én is szabadságot veszek magamnak rövid időre igénybe venni a t. bizottság becses idejét. Az albizottság jelentésének 25-ik lapja végén foglaltatik egy határozati javaslat, e határozati ja- vas'at egy oly szabálytalanságnak orvoslását indítványozza, a mely a létező viszonyoknak tettleges nemismerése miatt, incorrect alapon nyugszik. E szabálytalanság abból áll, hogy az előfogati díjszabályzat a hadseregnél olyképen volt megállapítva, hogy a tettleg kiszolgáltatott fuvar értékét nem képviselte. Hogy tehát a magánosok mégis a teljes értéket kaphassák meg, kénytelen volt a magyar kormány egy bizonyos tételt a magyar bud- getbe beállítani : előfogati pótlék czímén. Ezen pótlék kiszolgáltattatik a magánosoknak azon szolgáltatott fuvar fejében, melyre nézve ők, a hadsereg költségvetéséből csak bizonyos részt, körülbelül két harmadot kapnak. Ezen eljárás egészen incorrect azért ; mert az előfogati költség azon költségek közé tartozik, melyek a közös költségvetés terhére esnek, nem pedig az egyes országok költségvetésére. Hogy tehát ezen teher egyedül itt maradjon a közös költségeknél, a hová tartozik: nagyon szükséges a díjszabályzat olyképeni megváltoztatása, hogy az illető magános az általa kiszolgáltatott előfoga- tozásért a tökéletes értéket kapja meg, nem pedig csak bizonyos pótlékot. Azért indítványozta a hadügyi albizottság azon határozati javaslatot, melyet én a magam részéről elfogadás végett ajánlok. Egyúttal egy módositványt is vagyok bátor ajánlani és
