A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1870 - hiteles kiadás (Bécs, 1870)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

1870. november 24-én

Ertlödy Háncloi' g-i-. korelnölí. később Bittó István elnöklete alatt.

Tárgyai : A bizottság tagjai igazoltatván, a bizottság megalakul és az elnök, alelnök és tollvivök megválasztatnak. A közös minisztérium előterjeszti a közös-államháztartásra, had- és külügyié vonatkozó irományokat, és bejelenti, hogy ö Felsége a bizottságot fogadni fogja. A külügyi-, pénz-, had- és tengerésziigyi albizottságok, valamint a naplóbiráló és gazdasági bizottságok megválasztatnak. Az 1868. évi zárszámadások megvizsgálása a pénzügyi bizottsághoz utasittatik.

A közösminiszterium részéröl jelen vannak: Beust Frigyes gr., Kuhn Ferencz b. altábornagy, Benedek Sándor tábornok, k. hadilgyminiszteri osztályfőnek, Lányay Menyhért ; a magyar kormány részéröl: Andrásy Gyula gr.

Az ülés kezdődik d. u. 4 árakor.

Erdődy Sándor gr. korelnök : T. közös- ügyi bizottság! () Felsége, királyunk és urunk parancsolata és értelme szerint megjelentünk. Első kötelességünk elnököt választani; e végre föl kell olvasni a két ház jegyzőkönyvének ide vonatkozó pontjait és azután a névlajstromot.

Apponyi Sándor gr. körjegyző {olvassa a két ház jegyzőkönyvi kivonatát).

Korelnök : Hogy a t. bizottság tudhassa, kik vannak jelen : jó lesz a tagok neveit egyenkint felolvasni.

Apponyi Sándor gr. körjegyző (olvassa a névlajstromot. A bizottság tagjai közül távol vannak : Majláth Antal gróf, Boqovits Imre, Lázár Dénes, Zichy Ferencz gr., Zichy József yr. és Vvkovits István.)

Korelnök : Ötvennégy tag jelen lévén, mél- táztassanak az elnökválasztáshoz fogni.

Zsedényi Ede: Az ügyrend 5. és 6. §-a igy szól: „Mihelyt a bizottsági tagoknak kétharmada igazoltatott: a bizottság azonnal rendes elnököt, al- elnököt s három jegyzőt v álaszt, megbízatásának egész idejére.

Legelőször az elnökre történik szavazás és pedig titkosan, következő módon :

A jegyző betűrendben felolvassa az igazolt tagok neveit, ezek a korelnök elé helyezett ládába teszik egyenkint czéduláikat. Az első felhívás alkalmával jelen nem voltak nevei, szavazatuk bead- liatása tekintetéből, végül még egyszer felolvastatnak s ekkor a korelnök felügyelete alatt, a gyűlés szine előtt a körjegyző összeszámlálja a beadott szavazatokat s a korelnök kimondja az eredményt.

Ha valaki a bizottsági rendes tagok országgyii- lésileg megállapított számához képest átalános szótöbbséget nyert, megválasztott elnöknek tekintendő. Ellenkező esetben a szavazás ismételteik azokra, a kik mellett aránylag legtöbb szavazat nyilatkozott.

Hasonló módon, de külön-külön szavazással történik az alelnök és jegyzők megválasztása is.“ E szerint méltóztassanak tehát eljárni. Apponyi Sándor gr. körjegyző (olvassa, a delegatio tagjainak névsorát és ezek egyenkint beadván szavazati czéduláikat, azok összeszárnittatnak.)

Korelnök: 53 szavazat adatott be, s ezek közül 52 Bittó Istvánra esett. (Éljenzés.) Most méltóztassanak beadni szavazataikat az alelnökié és a jegyzőkre. (Megtörténik.)

Az alelnökre beadott szavazatok össze fognak számláltatok (Megtörténik.) 52 szavazat adatott bees ezek közül 51 Wenkheim Béla báróra esett. (Éljenzés.) Most a jegyzőkre beadott szavazatok fognak összeszámláltatni. (Megtörténik.)