A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1870 - hiteles kiadás (Bécs, 1870)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság jegyzőkönyve
VT. ÜLÉS. 11 A mi az első kérdést illeti, mely következőleg szól : „mennyire lett harcz- képessé a közös hadsereg az e végett már eddig történt felajánlások által, vagy mennyire leend harczképessé az e czélból újból igényelt költségek által? van szerencsém válaszolni“: A közös hadügyminiszter urat, mióta a minisztérium vezetését átvette, mindig azon elv vezérelte : a hadseregnek harczképességét békeidején oly módon előkészíteni, hogy háború esetén a lehető legnagyobb erő kifejtésével lehessen harczra szállani. E tekintetben nevezetes előnyül szolgált a birodalom két fele törvényhozásainak azon intézkedése, mely szerint az általános hadikötelezettség minden állampolgárra nézve, törvény által megállapittatott. A hadsereg harczképességének első és legfontosabb tényezőjét az élő anyag képezi, mely rendelkezésére áll, még pedig első sorban a hadlegénység. Ha e tekintetben hasonlítjuk az 1868-ik év elején létezett állapotot a jelen ovi október hó végével fenállott állapottal : kitűnik a közös hadsereg létszámának nevezetes emelkedése. Ugyanis, a jelen év október végével az összes közös hadsereg létszáma, ideszámítva a határőrvidéki ezredeket és a póttartalékot is, tett 864,849 embert, ha pedig hozzászámítjuk a birodalom kétfélében ugyanazon időben létező honvédségnek létszámát, mely tett 187,527 embert, az összes védelmi erő elérte az 1,052,376 tekintélyes számot; tehát 341,816 fővel többre ment, mint az 1867-ik év végén. Tehát a birodalom védelmére szolgáló haderő csak két évi rövid időköz alatt is, előbbi létszámának majdnem felével növekedett. A mi a tüzérségi anyagot, a kézi tűzfegyvereket és a kardokat illeti, e tekintetben is az utolsó két évben nevezetes eredmény éretett el. A tüzérségi anyagot illetőleg különösen a honvédségnek háború idejében kellő számú csataágyukkal való elláthatása, és a várágyukbani hiány fedezése végett még nevezetes beszerzések kívántainak ; mindamellett hasonlítva a két év előtti állapotot, jelenben a vont-csata- és hegyi-ágyuknál 378 darab többlet mutatkozik. Az 1868-ik év kezdetén, az összes hátultöltő kézi tűzfegyverek száma csak 85,441 darabot tett, a folyó év október végével a közös hadseregnek rendelkezésére állott hátultöltő fegyverek összege már 899,279 darabra emelkedett, s miután ezenkívül a közös hadügyminisztérium az osztrák honvédségnek 57,727 darab Wanzl-féle hátultöltő fegyvert, a magyar királyi honvédségnek pedig 80,000 darab, Werndl-fegyvert a beszerzési költségek megtérítésé >ek föltétele mellett rendelkezésére bocsátott : a birodalom védelmére szolgáló fegyveres erőnek október hó végével összesen 1,037,004 darab hátultöltő fegyver állott rendelkezésére; de miután mozgósítás esetére, még egy bizonyos tartalék összegnek is készletben kell lennie, a hadügyminiszter úr még bővebb beszerzéseket hozott javaslatba, s van szerencsém jelenteni, hogy intézkedések tétettek még 150,000 darab Werndl-féle hátultöltő fegyver megrendelése iránt. A mi a vonatszereket illeti : nyíltan be kell vallani, hogy a hadsereg 1868-ban vonatszerekkel annyira hiányosan volt ellátva, miszerint, azon időben a hadsereg a vonatszerek tekintetében nem volt harczképes. Minden rendelkezésre álló eszközök fáradhatlan felhasználása, s a megszavazott pénzösszegeknek czélszerü befektetése által azonban oly beszerzések tétettek, hogy az 1870-ik évi november 1-én minden nehézség nélkül következő vonatszer- testev mozgósittathattak volna, még pedig: szekerész-tábori és tartalék századok 2 főhadiszállás, 2 tábori hadügyelőség, 2 élelmezési csapat a tábori üteg, tartalék és 2*
