A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1869 - hiteles kiadás (Bécs, 1869)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
14G XIII. ÜLÉS. (Augustus 28-án 18G9.) zanék és szükség idejében tehát más nagyobb összegek ráfordítása által lenne megszerzendő. Zichy Nándor gr.: Az albizottságban is felmerült azon vélemény, bogy szükséges volna-e ezen összeget megszavazni. Magam is azt hiszem, hogy e ezimre nézve mi is járulhatnánk a birodalmi tanács határozatához. Krnnszt Kelemen: Én Zichy Nándor bizottsági tag úréval ellenkező nézetben vagyok. A jelentés igazolja, hogy az albizottság elfogadta azon érveket, melyeknek alapján ezen tételnek törlése kivántatott. Azon tárgyak, melyekre a költség kéretik, háború idején használtatnak s nem oly nélkülözhetlenek, hogy háború idején pár nap alatt el ne készíttethessenek. Ha az ily tárgyak raktárakban felhalmozva állnak, elromlanák s hogy az időjárás befolyásától megóvas- sanak sok költséges épület felállítását igénylik. Ezen okból az albizottságé tételt törlendőnek véleményezte. Az indokokat a tábornok ur nem czáfolta meg és igy bátor vagyok az albizottság javaslatát elfogadás végett ajánlani. Elnök: Minthogy itt összegről van szó, mindenek előtt kérem, azok álljanak fel, a kik 56.000 frtot szavaznak meg. (Megtörténik). Nem fogadtatott el, méltóztassanak most azok felállani, kik az albizottság javaslatát fogadják el. (Megtörténik). Az albizottság javaslata fogadtatott el. Eher Nándor előadó (olvassa az albizottság jelentését a költségvetés II. czime iránt). Rujanovies Sándor toll vivő: Stratimirovics György bizottsági tag határozati javaslatott adott be. (Olvassa Stratimirovics határozati javaslatát): „Ali. czim alatt a két dunai hadi gőzös — monitor—megrendelésére előirányzott 400.000 frt. töröltessék.“ Stratimirovics György: Nekem határozottan a monitorokra előirányzott összeg törlésére kell szavaznom. A nézetek, melyek engem arra indítanak, hogy e czimet el ne fogadjam részint katonaiak, részint főleg politikaiak. Katonai szempontból épen nem osztozhatom a t. hadügyminister urnák nézetében azoknak képességére nézve, mert először, különösen a legújabb háborúknál azon tapasztalásra jutottam, hogy a hajók, legyenek azok bár pánczélozott fregáttok vagy monitorok — jól fölhasznált partütegek ellen semmi különöst sem vihetnek keresztül. Lissára utalok, hol egy G—24 fontosból álló partüteg, az egész olasz pánczé- los hajórajt hátrálásra kényszeritette. Niég könyebb a part védelem kis vizeken, mint példának okáért a Dunán, vagy Száván, különösen monitorok ellen, melyek azon folyók változó vízállása miatt gyengébben lesznek eonstruálva, és apróbb ágyukkal fölfegyverkezve mint akár a tengeren akár a mérföldnyi széles amerikai folyókon. Ha továbbá még tekintetbe veszem, hogy ezen kisebb folyók, csekély szélességük és mélységük miatt, hajók elsülyesztése és más szokott módok által, nagyon könnyen elzárathatnak, hogy egy tevékeny és elhatározott ellennel szemben — épen az említett okokból — ezen hajók elfoglalása épen nem tartozik a nehéz föladatok közé, semmikép sem bírom belátni, ezen monitoroknak akár szükségét akár előnyösségét, melyeknek felállítása ellen, mindazon indokok szólanak, melyek a mi Duna-, Fo- és Garda-hajórajunk megszüntetését maga idejében sürgették. Mindenesetre még fontosabbak a politikai indokok, melyek a monitorokra kért hitel meg nem adását igénylik. Hiába keresem azon hatalmasságok közt, melyek minket fenyegethetnek, azokat, melyeknek operatio vonala, akár a Duna, akár a Száva által keresztül metszetnék. Azt hiszem, hogy minden, csak félig intelligens katona is, el fogja ismerni, hogy nekünk nincs szükségünk monitorokra, sem Porosz sem Olaszország, tehát a nyugati hatalmak ellen. De még egy Muszka- országgali háború esetére sem látok lehető és jogosult operatio alapot, mely úgy feküdnék, hogy a Duna akár az operatio vonalakat keresztül metszené, akár a hadsergeknek támaszvonalul szolgálhatna, mellőzve még azt, hogy ezen monitorok lehető működése a vaskapunál véget ér. A monitorok tehát világosan, csak oly ellenség ellen lennének kiállítva, mely a Duna és Száva jobb partjáról fenyegeti államunkat. Ez pedig csak Törökország vagy a délszlávok lehetnének. A mi Törökországot illeti, ha ezen állammal nem is lennénk oly jó barátságban a milyenben vagyunk, azt hiszem, hogy alig lehet ezen oldalról megtámadástól félni, és igy csak a délszlávok maradnak még hátra. És épen itt rejlik — uraim a politikai oldal, és ez a monarchiára nézve megfontolandó következéseket rejthet magában. A délszlávak eddig és századokon keresztül a monarchia ésdynastia mindig hű támaszai voltak és semmi sem nyújt alapot azon föltevésre, hogy ma sem azok. Monarchiánk — itt ünnepélyesen kimondom — a délszlávoktól, bű szolgálatot minden ellenség ellen igen, de veszedelmet soha sem várhat, kérem tehát fontolóra venni, hogy a monitorokat könnyen mint a délszlávok elleni ellenséges demonstratiót úgy lehet tekinteni, vagy talán mint ujjmutatást arra nézve, hogy a Dunán és Száván túli jogos emancipatio törekvéseket meggátolni szándékozunk. Biztosítom önöket uraim, hogy nem csak személyes de a délszlávok közvéleményét tolmácslom, I és e fontos politikai indokok arra indítanak —
