A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1869 - hiteles kiadás (Bécs, 1869)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

123 XI. ÜLÉS. (Augustus 26-án 18(‘»9.) kimúlni lehet és kell is másoknak érdekeit oly feltétel alatt, hogy azok is kimúljék a mi érdekeinket. Békét kivan a kormány is és ezt kívánni ép oly köte­lessége. mint az. hogy semmit se mulasszon el. a mi az országoknak érdekeit és a monarchiának méltósá­gát biztosíthatja. Ha azonban ezek iránt e kímélet nem viszonoz- tatik. annak megvédésére is készen kell lenni. E tekintetben engedje meg Bánó bizottsági tag ur. hogy én azon hasonlatot, melyet ő Angolország­ról hozott fel, a mi viszonyainkra alkalmazhatnak nem találom. Elismerte ő is, hogy Angolországot a bástyaként körülövező tenger nem védheti meg egye­dül, hanem léteznek más tényezők, melyek annak biztonságát létrehozzák. Angliának helyzete e tekin­tetben sokkal előnyösebb, mint a mienk. Ha Angliát külveszély fenyegeti, ott az előkészület sokkal több időt vehet igénybe, mint nálunk. Angliában várni lehet hónapokig, hogy egy tekintélyes véderő alakíttassák s nekünk hasonló esetben várnunk nem lehet, hanem véderőnket oly karban kell fentartanunk, hogy a tá­madás ellen rövid idő alatt erélyesen léphessünk fel. Ne méltóztassanak elfeledni azt, hogy ha valóban oly eset áll elő. melyben külviszályok támadhatnak, nagy előnyben van azon kormány, melynek hadereje oly kép van szervezve, hogy rövid idő alatt egy tekin­télyes véderőt állíthat fel. Ez a diplomatiai befolyás­nak nyomatékát is szerfölött emeli, s isy a viszályok kiegyenlítését megkönnyíti. Mig az ellenkező esetben, t. i. ha a véderő megállapítására a béke idejében kevés gond fordittatik, ez egy támadható külviszály alkal­mával kettős hátrányt okoz. Egyrészt a hirtelen fel— | fegyverzés a helyzetet élesbiti, s a veszélyt még növeli; másrészt a nyakra főre való hadkészülés nagyobb költ- séget okoz mint az, melyet béke idejében való fen- tartása szükségelt. Igaz, hogy nagyon kellemetlen helyzet az, mely egy bizonyos véderőnek fentartását nélkülözhetlenné teszi, de méltóztassanak tekintetbe venni azt is, hogy még azon esetben is, ha egykor, a mint remélhetjük, az átalános lefegyverkezés kér­dése komolyan fog tárgyaltatni, még ekkor is több sulylyal fog bírni azon hatalomnak szava, mely tekin­télyes véderővel van ellátva, mintha védtelenül áll minden eshetőséggel szemközt. En egy kis és elégtelen hadseregnek oly annyira előtérbe állított értékét és becsét nem látom át, mert a ki fegyvertelenül áll, még ez által sem a békét nem biztosítja, sem arra nem számolhat, hogy ezért már minden bántalmazás ellen biztosítva lesz, neki tehát vagy el kell ismernie azt, hogy bármely sors érheti őt, el fogja tűrni azt ellenállás nélkül, vagy pedig arra számol, hogy veszély esetén mások fogják őt meg­védeni. Nemcsak a mai világban, hanem ezelőtt sem talált soha pártfogóra az, a ki nem tudta volna magát is megvédeni, sőt ha valamely állam elhanyagolná illő véderejenek biztosítását akkor midőn alkalma volt reá, a veszély idején találhat ugyan védőre, de ez csak­hamar urává lesz, s a védelemnek oly árát szabná meg, mely valószínűleg a megvédettnek érdekeivel, s méltó­ságával egybeférni nem fogna. Az én felfogásom szerint az ily politika nem olyan, melyet felelős kormány követhetne, sőt ellen­kezőleg felelős kormány kötelessége az, hogy minden tekintetben t. i. az adóerő kíméletét és a biztonság szempontját nem tévesztve szem elől, minden eshető­ség ellen védje meg a monarchiát. (Helyeslem.) Igaz, hogy az nagy terheket ró az országokra, a mennyiben bizonyos véderőnek költségeit nélkülöz- hetlenűl szükségessé teszi. De a mi földirati helyze­tünk és határaink configuratiója hozza magával azt, hogy minket veszély több felöl érhet, mint bármely más országot, melynek földirati helyzete kedvezőbb, és épen azért nálunk az elő vigyázatnak is nagyobb körre kell kiterjednie. Es bár sajnos is, hogy ezen helyzetünk nagyobb költségeknek folytonos elviselésére kényszerit; nem osztozhatom azon véleményben, hogy egy ily haderőnek fentartása mulhatlanul a birodalom pénzügyi bukását fogná maga után vonni. Ezen állapot, melyet fegy­verzett békének neveznek, sok költséggel van ugyan összekötve, egyénileg drágának is tarthatjuk azt: de nem kell azt sem felejteni, hogy az első sorban mégis béke és minden esetre jobb mint a háború. Azt sem lehet tagadni, bony ezen fegyverzett béke O 7 CTJ CT J oltalma alatt a monarchiának szellemi és anyagi haladás elérhető volt és hogy a gazdag és miveit külföld a haladásunkat érdekkel és elismeréssel kiséri s hogy tőkéi folyton és nagy mértékben találnak a monarchiában befektetést. Tehát azon hátrányok mellett, melyeket el kell fogadnunk, legalább némi előnyöket is nyújt. De ne feledjük el azt sem, hogy a külföldnek ezen bizalma, melyet irányunkban mutat, egyszersmind feltételezi azt is. hogy képesek leszünk szerzeményeinket minden eshetőség ellen meg védhetni. Átlátom én, hogy minden kormánynak köte­lessége ha lehet meggazdálkodni minden fillérét az adózóknak, és kimúlni az ország termelő erejét. De van még egy más kincse is az országnak, mely kiméletet érdemel és ez a nemzetnek becsületérzése. Ezen érzet ép oly élénkén nyilatkozik a népeknél mint az egyeseknél; és ha azok fájdalmasan érzik a szerencsétlen háborúknak anyagi pusztításait, nem csekélyebb fájdalmat okoz nekik azon megaláztatás, mely ily szerencsétlenség kíséretében jár. A mily becses tehát azon szempont, hogy ki­múlni kell az országnak adózó erejét, ép oly fontos azon tekintet is, hogy egy váratlan katastrofa oly meg­aláztatást ne hozzon, melyet később milliókkal sem lehetne megváltani. Bánó József t. bizottsági tag azt méltóztatott mondani, hogy vannak kincsek, melyeknek meg­KÖZOSÜGYI BIZ. NAPLÓ. 10

Next

/
Thumbnails
Contents