A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1869 - hiteles kiadás (Bécs, 1869)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

XI. ÜLÉS. ( Augustus 20-án 1869.) 113 Ordódy Pál: lisztéit bizottság! Az által, mit a tábornok ur előadott, magainat kielégítve nem erezhe­tem, mert ha felvesszük az 1869-iki és az 1870-iki nyugdíjasokat és azok számát összehasonlítjuk, igen különös eredményre jutunk. Ugyanis 1869-ben volt 13.386 nyugdíjas, azok számára engedélyeztetett 10,321.643 frt.. most kéretik 300.000 frt.. mi ösz- szesen 11.021.643 frtottesz. Az 1870-ikéyre 14.003 nyugdíjas van előirányozva, és erre 10.923.388 frt. Tehát 14.003 nyugdíjas számára 10.923.388 frt., 13.386 nyugdíjas számára pedig 11,021.643 frt. kéretik. Én tehát ezen számok összehasonlításából nem győződhetem meg az e czimen kívánt póthitel szük­ségéről s ekép mindaddig, inig bővebb felvilágosítást nem kapunk, pártolom az albizottság javaslatát. Benedek Sándor tábornok: Van szerencsém arra nézve megjegyezni, hogy gyakran előfordul azon eset, hogy magasabb tisztek nyugdíjaztalak, és ha két tábornok nyugdijaztatik, az nagyobb összeget vesz igénybe, mint ha tizenkét hadnagy kap nyugdijat. Azon kimutatásban pedig, melyet átadtam, a nyudija- zottak állása is ki van mutatva. Házmán Ferenez: Előttem szólottOrdódy Pál tag­társam, ha jól értettem, arra figyelmeztetett, hogy 1870-re több nyugdíjas van előirányozva mint 1869- ben volt. Mindig azt halljuk, hogy a nyugdíjasok száma, a mint azt fel is kell tenni, fogy. Itt azonban azon különös jelenség van, hogy ámbár jelenleg há­ború nincs, mert eddig a háborúra volt a szaporodás alapítva, ámbár járvány nincs és igy semmi külső ok nem jelenkezik, a nyugdíjasok száma még is napról napra szaporodik. Fogyást a számfelettiek közt is alig veszünk észre, és hogy e tekintetben tisztába jöhessünk, nem elegendő a nyugdíjasok számát előadni, hanem egész áttekintésre van szükség az előléptetésekre nézve is, hogy a delegátió magának biztosságot szerezhessen arra nézve, vájjon a számfelettiek ereje felhasznál- tatik-e ezen activitásban vagy nem, és hogy vájjon nem azért nyugalmaztatnak-e némelyek, hogy má­soknak hely készüljön. (Helyeslés.) Éber Nándor előadó: Bátor vagyok arra nézve a mit tisztelt tagtársam felhozott, hogy t. i. a nyugdíja­sok szaporodnak, felhozni, hogy miután a szervezés egyszerüsittetik, és az alkalmazott közegek száma leszállittatik, nem lehet az eddigi közegeket egészen mellőzni, és igy nem marad más hátra, mint őket a nyugdíjasok sorába áttenni. A nyugdíjasok öregbe- dése az 1870—ki budgetben abból ered, hogy részint katonai felek, részint katonai hivatalnokok 600-an felül nyugdijaztattak, és azáltal ezen állomások a ren­dezett közigazgatási ágaknál megszűntek. Benedek Nándor tábornok: Csak azt vagyok bá­tor megjegyezni, hogy a számfelettiek kimutatása áta­datott. Én magam adtam azt át az albizottság tollvivő— jének. Bittó István: Ezen czimnél az albizottság vé­leménye tisztán az exposéra van alapítva. Ott az mon­datik, hogy a szervezések folytán többeket kellett nyug­díjazni, és ennélfogva előállott az ellátási rovatban oly szükséglet, mely az előirányzatba nem volt fel­véve. A bizottság tehát úgy okoskodott, hogy ha nyugdíjazni kellett valakit, ez vagy a tisztek vagy az administratio rovatában történt. Ha tehát némelyek már nyugalomba tétettek át, akkor azon illető rovatok­ban kellett az összeget megtakarítani, ha pedig uj egyénekkel kellett némely állomásokat betölteni, ak­kor ezeket a számfelettiek közül lehetett venni. A bi­zottság tehát az expose alapján nem adhatott más véle­ményt. Most úgy vélem tábornok úr azon felvilágosítást adta, hogy az előirányzatban reflectáltatott arra, hogy a tisztek és a tisztviselők között nyugdíjazás fog tör­ténni, azonban a nyugdijazottak rovatában erre nem reflectáltak. Ha ez igy van, akkor csak is azon kikötés mellett lehet azon összeget megszavazni, hogy majd az 1869—ki számadások alapján fog kiderülni, vájjon indokolt-e ezen követelés. Egyébiránt méltóztassanak hozzászólni. Az én nézetem az, hogy utólagos számadás terhének kikötése mellett most egyelőre az összeg megszavazandó. ( Helyeslés.) BajnerPál: Méltóztassék tehát ellen-inditványt beadni; mert ha indítvány nem adatik be, akkor sza­vazni nem lehet. Tisza Lajos: A szavazás nem zárja ki azt, hogy azután indítvány tétessék, mert a szavazás alapja csak az lehet, hogy ezen pont elfogadtatik-e vagy nem. Ha azután ezen pont a nyert felvilágosítások alapján sem fogadtatik el, akkor lesz helye annak, hogy valaki előálljon és indítványt tegyen arra nézve, hogy azon értelemben, a mint Bittó tagtársam előadta, szavaz­zuk meg a kért összeget. Bajner Pál tollvivő: Kénytelen vagyok előbbi véleményemet továbbra is fentartani. Én azon eset­ben, ha az albizottság véleménye ellenében indítvány nem adatik be, szavazásnak helyét nem látom. Szápáry Antal gr.: Azt tartom, hogy Házmán tisztelt tagtársam nem jól magyarázta Ordódy tag­társunk szavait, mert Ordódy tagtársunk nem azt mondta, hogy a nyugdijak szaporittattak, hanem azon csodálkozik, hogy kisebb számú nyugdijazottak nagyobb összeget igényelnek. Erre nézve felvilágosí­tást adott a tábornok ur, hanem bátor vagyok én ezen felvilágosítás nyomán egy indítványt tenni, melyet ezennel benyújtok.

Next

/
Thumbnails
Contents