Az Osztrák-Magyar Monarchia közös államháztartásának előirányzata, 1917-1919 (Bécs, 1917)
Előterjesztések
A/. összes fegyveres erőnek 1917 18. költségvetési éti szükséglete azon esetben, ha a háború az egész költségtetési éten át tartana, az utolsó hónapok szükségletei alapján a hadsereg számára kerek- számban 19-5 milliárclra, a hadi tengerészet számára pedig 0-5 milliárd™, összesen tehát kerekszámban 20 milliárdra tehető. A háború már az 1914/15. költségvetési év első hónapjában törvén ki, oly viszonyok álltak be, melyek megdöntötték ama feltételeket, a melyek mellett a költségvetés a nevezett évre annak idején megállapittatott. Előtérbe léptek a hadviselés szükségletei, melyeknek fedezésére a monarchia két állama a közős minisztériumnak a szükséges pénzösszegeket a kormányoknak megadott hitelfelhatalmazások alapján a tényleges elkerülhetetlen szükséglethez képest előlegként bocsátja rendelkezésre. A hadügyi igazgatásnak az engedélyezett rendes béke idejebeli költségvetést terhelő kiadásait a hadiköltségektöl különválasztani nem lehetett, azok tehát az utóbbiakkal együtt fedeztettek. Egyidejűleg a béke idejebeli költségvetésnek a hadügyi igazgatás javára havonként folyósított részletei az első háborús év üssz- szilkségletének részbeni fedezésére fordittattak. Ennek folytán nem lehetett a béke idejebeli és a hadi szükségleteket kiilön-külön elszámolni s a béke idejebeli és a hadi kiadások szerint különválasztott zárszámadást sem volt lehetséges elkészíteni. Ezért az 1914 15. évi leszámolás összeállítására nézve megfelelő új irányelveket kellett megállapítani. Szükséges volt továbbá az 1915/16. és 1916/17. évi elszámolást is szabályozni, mely évekre előirányzatokat egyáltalán nem lehetett megállapítani. Ezen a közös minisztérium részéről a közös legfőbb számvevőszék javaslatai alapján megállapított irányelvek legfelső jóváhagyással léptettek hatályba. Megállapításuknál azon alapelv volt mérvadó, hogy egyrészt az alkalmazandó eljárásnak semmiféleképen sem szabad praejudikálnia azon módozatoknak, melyek mellett a hadi hitelek engedélyezése, illetve az egész kezelésre vonatkozólag a felmentés eszközöltetni fog, másrészt, hogy a számadás a tényleg történteknek lehetőleg lui képét nyújtsa. Ami az 1914/15. költségvetési évet illeti, a „zárszámadásában az ezen évre alkotmányos úton engedélyezett hitelek közül csak azok számoltatnak el, a melyeknek terhére könyvelések tényleg történtek. Ezek a következők: a II. .1 fejezetben (Hadsereg) az összes rendkívüli szükségletek, a II. B fejezetben (Haditengerészet) ugyancsak a rendkívüli szükségletek és a rendes szükséglet 7-ik cime (Állottá pót- és új építményei teljes fegyverzettel és felszereléssel együtt), az I. fejezet i Külügyminisztérium), a III. fejezet (Közös pénzügyminisztérium) és a IV. fejezet (Számellenörzés) összes hitelei. A hadsereg és a hadi-tengerészet rendes szükségletének hitelei (a tengerészet 7-ik címének kivételéveli a zárszámadásban csak mint ti hadiköltségek részbeni fedezésére fordított összegek mutathatók ki. Az összes fegyveres erő hadi költségeiről csak „eredményszámadást•• lehet készíteni, mely az illető költségvetési évben felmerült tényleges kiadásukat tünteti fel. Ez a kimutatás nem sommásan, hanem azon célrovatok szerint részletezve készül, melyeket a hadügyi, illetve a haditengerészeti igazgatás a közös legtöbb számvevőszékkel mindjárt a háború elején állapított meg és a melyek szerint az elszámolt kiadások és bevételek már a havi kezelési kimutatásokban is összefoglaltatnak. E célrovatok szövege és rendszere általában a hadsereg és a haditengerészet 1914,15. évi költségvetésében engedélyezett hitelek címei és tételeinek felel meg, a háború okozta egyes módosításokkal. E módosítások legfőbbjei a következők: A II. A fejezetnél (Hadsereg), mely 10 címre oszlik, a „vonatszak"-nak béke idején az 5-ik cím alatt kimutatandó költségei a háború tartamára a „Lóbeszerzés" költségeivel együtt a 3-ik címre könyvehetnek cl, mig az 5-ik eim a ..Forgalniiszaku-nak lett szánva, mely a háborúban igen nagy arányokat öltött; e cím külön tételeit képezik a „Vasúti és hajózási szak" a „Táviró-, távbeszélő- és jelzési szak" valamint „Automobil- és repülöd szak'-ról szóló csoportok. A 9-tk elmet (Általános kiadások) részletesebben kellett felosztani mint béke idején, még pedig azért, hogy a háború alatt felmerült különféle költségeket, kivált a hadifoglyok és internáltak eltartásának költségeit, az el nem számolható pénzeket, az egyes gazdasági üzemek és a katonai vasútak üzemeinek költségeit kiilön- külön kimutatni lehessen. A megszállott területek katonai igazgatása részére folyósított járulékok szintén külön tételek alatt számoltatnak el. A II. B fejezet (Haditengerészet) kiadásai az 1—5-ik és a 11-ik címnél csak alcímek szerint, a 10-ik címnél összegezve, a többi címnél pedig alcímek és tételek szerint számoltatnak el. A csakis a háború által okozott „Általános kiadások", melyeket nem lehet a többi cím alá foglalni, az új 12-ik címre számoltatnak el, mely az egyes különleges szükségleteknek megfelelően tételekre oszlik. A költségvetésnélküli 1915/16-ik év valamint a következő évek tekintetében is, amig alkotmányos úton engedélyezett költségvetés nem létezik, úgy a hadiköltségekröl mint a monarchia két állama által a közös minisztériumnak a normális szükségletek fedezésére folyósított javadalmazások számlájára való kezelésről egyáltalán csak eredményszámadások fognak készíttetni. Az összes fegyveres erőről szóló eredményszámadásokban a fedezetlen badiszükséglet megállapítása céljából a hadsereg és.a haditengerészet rendes szükséglete — a haditengerészetnél a 7-ik cím kivételével az 1914 15. évié engedélyezett összegben fog levouatni. A normális szükségletek fedezésére folyósított javadalmazásokról szóló 1915/16. évi eredményszámadásbau a rendkívüli szükségleteknél első sorban az előző évről áthozott hitelmaradványok állíttatnak szembe a költségvetési év kiadásaival s ez alapon mutattunk ki a kezelési eredmény. Netáni maradványok nem fognak többé a következő év számadásába átvitetni.
