Az Osztrák-Magyar Monarchia közös államháztartásának előirányzata, 1914-1915 (Bécs, 1914)

III. Közös hadügyministerium A. Közös hadsereg I. rész

III- boz. A mintatárgyak, tervrajzok, költségvetések megtekintésére, vala mint a pályázati ajánlatok benynjtására nézve, az általános pályázat határozatai nem lehetnek valamennyi beszerzési csoportnál azonosak, mert azoknak szükségletei is különbözők. Sőt az egyes beszerzési csoportokon belül is különbözőknek kell lenniük ezen határozatoknak, mert a különböző czikkek, az illető beszerzések különböző nagysága, nagyobb vagy kisebb sürgőssége más és más megrendelési módozatot igényel.

Az egyes biztosításokra nézve mérvadó különös határozatok csetröl-esetre az illető pályázati hirdetéssel egyidejűleg lesznek közzé téve és a mintatárgyakkal, valamint a többi segédadattal együtt az összes érdekelteknek tudomására hozva.

Az ajánlatok benyújtásának határidejei, a megrendelés természetének meg- felelöleg, mindig úgy lesznek megállapítva, hogy az ajánlattevőknek a hirdetmények közzétételétől az ajánlat benyújtásáig elegendő idejük marad a tervezetek tanulmányozására, a feltételek megismerésére és az ajánlatok alapos kidolgozására.

Valamennyi biztosítás a mennyiben a lényeges szempontokról van szó, malmost is azonos alapelvek szerint történik, melyek a ..Megállapodások“ 7. pontjának is megfelelnek.

Ezen alapelvek egy, jelenleg kidolgozásban levő „A hadseregszállitások és munkálatok megrendeléséről szóló szabályzat“ czímtl füzetben lesznek megállapitv mely az ajánlattevőknek minden tudnivaló adat felöl tájékozást fog nyújtani.

IV- hez. A hadtigyministerium minden egyes beszerzési csoport minden ipari beszerzéséről — tehát nem csak nyilvános, hanem szőkébb körű pályázat, valamint kézi bevásárlások utján és több évi szerződések alapján eszközölt beszerzéseknél is — kimutatásokat küld a m. kir. kereskedelmi ministernek. melyekben minden egyes beszerzésnek összes költsége, a czégek, melyeknél a megrendelések eszközöltettek, az azoknál megrendelt mennyiségek és minden egyes czikknek egységes ára fel van tüntetve. Ezen kimutatásokban kifejezésre jut továbbá az is, hogy magyar czégek egyes ipari czikkeknél miért nem részesülhettek a kvóta szerinti arányban. Ha későbbi szállításoknál a szenvedett károsodásért compensáczió történik, az szintén fel van tüntetve ezen kimutatásokban.

A több évi szállításokra vonatkozó összes szerződések másolatai a szerződések megkötése alkalmával minden egyes esetben a magyar kir. kereskedelmi ministernek küldetnek át.

Rövidebb időre vagy csak egyszeri szállításokról szóló szerződéseknek megküldését nem tartom szükségesnek tekintettel arra, hogy ezen szerződések kivétel nélkül azon határozványt tartalmazzák, hogy a szállítandó czikkek Magyarországon és magyarországi anyagból készítendők, továbbá tekintettel azon körülményre, hogy a magyar kir. kereskedelmi ministernek ezen beszerzésekről úgy is a fentemlitett kimutatások lesznek megküldve. A magyar kir. kereskedelmi minister 1900-ban hozzájárult ahhoz, hogy ezen szerződések — tekintettel számtalan szerződés másolatával egybekötött tetemes munkálatokra — ne küldessenek át.

Azon osztrák gyárosok, akik a kv óta szerinti arány elérése czéljából a nyersanyag és félgyártmányoknak bizonyos meghatározott minimális összegben Magyar- országon való beszerzésére kötelezvék. utasiitattak arra, hogy beszerzéseiket számlákkal és fuvarlevelekkel igazolják a hadügyministeriüm előtt, mely ezen okmányokat a magyar kir. kereskedelmi ministernek be fogja küldeni.

V- höz. A m. kir. kereskedelmi minister, aki az előbbi pont értelmében mindazon adat birtokában van már, melyek a kérdés elbírálásánál, vájjon az ipar szállítások felosztása a „Megállapodások“ értelmében történeke vagy sem, tekintetbe jönnek, késznek nyilatkozott arra, hogy az országos bizottság részéről kívánt kimutatásokat maga fogja elkészíteni és a t. országos bizottságnak előterjeszteni.