Az Osztrák-Magyar Monarchia közös államháztartásának előirányzata, 1904 (Bécs, 1903)
II. Közös külügyministerium
25 oehatóan tájékozza és hogy nekik a Belso-Afrika kereskedelmi mozgalmaiban való résztvételt megkönnyítse. Azonban Capetown aránylag nagyon távol fekszik a beviteliünkre nézve leginkább tekitetbe jövő bányakerületek középpontijaitól. s ennélfogva az ottani főkonzulátus által kifejtett tevékenység imár eleve aránylag szűk határok köze volt szorítia. Hogy a transvaali viszonyokról megbízhatóbb értesüléseket Jkaphasunk, az említett fókonzulátusnak egy hivatalnoka Prátoriába i rendeltetett ki ugyan, azonban ez az expediens huzamosabb időre i elégtelen. Ha tehát iparunkat Transvaal és az Orange-River-Colony fogyasztóképes piaczain előnyös álláshoz akarjuk juttatni, nem szabad tovább késlekednünk, hanem Transvaalban egy hivatásos konzulátusi képviseletet kell felállítanunk. A külügyministeriumot e nézetében megerősítették a két kereskedelemügyiministerium javaslatai, valamint a kereskedelmi körökből ismételten fölhangzott kívánalmak is. Az újonnan felállítandó konzuli képviselőség székhelyéül azonban a két kereskedelemügyi ministeriummal és a kereskedői körökkel egyetértve nem Prátoria, hanem Johannisbnrg vétetett tervbe. Ez a föllendülésnek indult város a bányaterületek középpontján fekvén, a Natal és a fokfóldi gyarmat kikötőiből jövő behozatalnak legfontossabb helye és rövid idő múlva kétségtelenül túl fogja szárnyalni az ország régi fővárosát, Pratoriát. Az új konzuli hivatalnak Johannisbnrgban való fölállítását nemcsak a kereskedelempolitikai tekintetek teszik ajánlatossá, hanem állampolgáraink védelmi érdekei is, amenyiben a folyton növekvő kivándorlás is Johannisburgba irányul, ahol már most is tekintélyes számú osztrák és magyar állampolgár tartózkodik. Éhez járul még, hogy az érdekeinkre nézve legfontosabb hatóságok, nevezetesen a bányaügyi osztály, az államvasutak igazgatósága, a postaigazgatóság és a „Perinit-Office“ Johannisburgban székelnek. Minden tekintetben ajánlatos tehát, hogy Johannisburgot válasz- szűk új konzuli képviseletünk leendő székhelyéül; emellet azonban kötelessége lesz a konzulnak érdekeink szemmeltartása és megóvása végett időről-időre Pratoriában is hivataloskodni. A konzulátusi ranggal felruházandó, új képviseletnek (60. tétel) költségei a következő tételekből állanának: A konzul fizetése ..................................................... 5.200 K „ „ pótléka.......................................................... 20.000 „ „ alkonzul fizetése ..................................................... 4.000 „ „ „ pótléka ..................................................... 10.000 „ az irodai titkár fizetése . . 2.800 „ „ „ „ pótléka ............................................ 8.000 „ irodai átalány............................................................... 20.000 „ összesen . 70.000 K Szükségleti többlet............................................. 70.000 K. i) A „Rendes szolgálati díjak stb.“ ezímű költségvetési tételnél a zárszámadások szerint már évek óta átlag véve 23.000 K túl kiad ás mutatkozik. Ennek a magyarázata részben a konzulátusok szaporításában, részben pedig abban rejlik, hogy e hivatalokat bel- és külföldi felek fokozott mérvben veszik igénybe, és hogy ennélfogva az irodai személyzet is szaporodott. Hogy ezen évenkint megújuló hiányt fedezni lehessen, a külügy- ministerium a tételnek a fenti összeggel való fölemelését kénytelen kérni. Szükségleti többlet................................................. 23.000 K. k) A legtöbb konzuli hivatalnál az irodai átalány 30 évvel ezelőtt rendszeresíttetett és azóta változatlanul maradt. Az árviszonyoknak növekvő irányzata folytán tehát természetes, hogy az akkor megszabott összegek a tényleges szükségnek nem felelnek már meg. A házbér csaknem mindenütt tetemesen fölszállott, a cselédség több fizetést kap és a hivatalos ügyvitelhez szükséges használati ezikkek közül is sok nagyon megdrágúlt. Eltekintve ettől, a konzulátusi hatóságoknak általában megnövekedett ügyköre következtében több irodaszer fogy, a felek és a megszaporodott hivatalnokok részére pedig nagyobb helyiségek kellenek. Ilyen körülmények között sok konzulátusi hivatal vezetője azzal a kéréssel fordult a külügyministeriumhoz, hogy eszközölje ki a nekik áró, s immár elégtelen szolgálati átalány fölemelését. Hogy legalább a legsürgősebb eseteken segítve legyen, a következő konzuli hivataloknál volna az irodai átalány fölemelendő: Hamburg (11. tétel)........................................ 5.800 K-val Odessa (20. tétel).................................................1.100 „ Bukarest (48. tétel)............................................2.100 „ Cairo (49. tétel)................................................. 2.900 „ Koustáncza (52. tétel) ................................... 3.900 „ Pittsburg (71. tétel)........................................ 8.000 „ Antivari (85. tétel) ........................................ 900 „ Plojest (93. tétel) ............................................ 1-400 „ Várna (99. tétel).....................................................1.100 „ Novosielitza (102. tétel) .......................... . 1,000 „ összesen . 28.200 K. Szükségleti többlet........................................................... 28.200 K. I) A fenti emelés indukolására felhozottak egyszersmind a „szolgálatbeli kiadások“ czímú tétel fölemelése szükségességét is igazololják. Azonkívül tekintetbe veendő még. hogy az utolsó évtized alatt a valóságos hivatalok száma egy harmaddal növekedett. 1893-ben még csak 67 valóságos konzuli hivatalunk volt, míg 1903-ban azoknak száma már 89-re emelkedett és így 22 hivatallal szaporodott. E hivatalokhoz számítható még egy egész sora az oly tiszteletbeli hivataloknak, melyek takarékossági okokból nem változtattak át valóságosakká. és a melyekhez, tekintettel növekvő fontosságukra és tényleges ügyforgalmukra, valóságos tisztviselők vannak részben vezetői, részben alárendeltebb minőségben beosztva. H. 4
