Az Osztrák-Magyar Monarchia közös államháztartásának előirányzata, 1899 (Bécs, 1898)
II. Közös külügyministerium
30 tatot mégis azt mutatja, hogy e költségeknél, kivéve az ezen hivataloknál tényleges szolgálatra alkalmazott államhivatalnokok személyes járandóságait, az előirányzathoz képest csaknem mindig túlkiadás fordult elő. Ettől függetlenül, a konzulsági hivatalok teendőinek szaporodása és a növekvő drágaság következtében a szükséglet a napidíjak, szolgák, lakbérek s más egyéb szolgálati kiadások tekintetében is nagyobbodott. Ennek folytán az utolsó évi zárszámadások, nevezetesen az 1896-ik évi, mely egyidejűleg terjesztetik a tisztelt országos bizottságok elé, „a konzulsági szolgálatbeli kiadások“ czímü tételnél jelentékeny túllépéseket mutatnak ki. így például az említett zárszámadás <5(5.000 frton felüli hitelátlépést konstatál. A konzulsági hálózatnak folytonos nagyobbodására, valamint arra való tekintettel, hogy a tengerentúli konzulsági képviseletek rendkívüli szolgálati kiadásai a feltételezettnél rendszerint nagyobbak, a külügyministerium a tisztelt országos bizottságoktól „a konzulsági szolgálatbeli kiadások“ tételének -40.000 frttal való emelését bátorkodik kérni. A szükségleti többlet ................................40.000 frt. gj A „napidíjak és utazási költségek“ tétele a jelenlegi előirányzatba 70.000 frttal van beálitva, míg 1898-ra csak 4Ö.000 frt. volt praeliminálva. E 25.000 frtnyi többlet beállítására a külügyministerium arra a körülményre való tekintettel érzi magát indíttatva, kogy e költségvetési tételnél mór évek óta folytonos hitelátlépések fordulnak elő. A kiadások e növekedését messze földön fekvő konzulsági képviseleteink szaporítása és az ez által a személyzetben szükségessé váló áthelyezések idézték elő. Ez utóbbi tekintetben a szabadságolás vagy betegség eseteiben elkerülhetetlen helyettesítések is figyelembe veendők, melyek a gyakran igen nagy távolságok következtében jelentékeny költséggel járnak. Minthogy a hitelátlépések átlaga az utolsó 3 év alatt 25.000 frt. volt, a külügyministerium a tisztelt országos bizottságoktól a „napidíjak és utazási költségek“ tételének 25.000 frttal való emelését bátorkodik kérni. A szükségleti többlet ................................ 25.000 írt. h) Az alantas konzulsági hivatalnokok és alkalmazottak jutalmazására és segélyezésére engedélyezett 8.000 frtnyi összeg már régóta nem változott. Minthogy azonban időközben egy egész sor áj konzulsági képviselet állíttatott fel, s ennek folytán a hivatalnoki karós a szolga- személyzet is megfelelően szaporíttatoll, most sokkal nagyobb azon egyének száma is, akik e segélyalapból való részesülésre igényt tarthatnak. Azonkívül az évek folyamán a megélhetés feltételei is egyáltalán nehezebbekké váltak. Hogy a szaporodó segélykéréseknek, melyek a segélvar mostani állása mellett nem mindig vehetők fig)elembe, méllánylam esetekben helyt lehessen adni, a külügyministerium az e czím eddig engedélyezett összegnek l.t'00 írttal való emelését bútorkai a tisztelt országos bizottságoktól kérni. A szükségleti többlet .................................... 1.000 fi A szükségleti többletek összege tehát ................. 104.000 Minthogy azonban a buenos-airesi ministerresidens 8.000 frt 1 járandóságának és az ottani 3.500 frtnyi irodai átalánynak, mel* eddig a 3-ik czím alatt voltak előirányozva, a 2 czím alá tört* utalása következtében összesen 11.500 frt. szükséglet elesik, minthogy a jelenlegi költségvetésbe a fizetésekre 400 frttal keveso van felvéve, amennyiben egy megürült helynek a legalsó fizetési foil történt betöltése folytán a 40. tételnél ez az összeg elesett, enn fogva a föntemlített szükségleti többletből 11.900 frt. levonás helyezendő, úgy hogy a valódi szükségleti többlet az e czim ele_ említett 92.100 frtra redukálódik. Megjegyzendő még, hogy a buenos-airesi képviseletnél a dip mátiai functióknak a konzulsági functióktól való elválasztása foly a buenos-airesi konzulsági képviselet a jelenlegi előirányzati) a konzulságok közé van sorozva. Parisban 1888 óta egy osztrák-magyar kereskedői kamara áll fenn, mely kitűzött feladatának, az osztrák-mag monarchia kereskedelmét saját initiativajából vagy a hazai érdél! körök megkeresésére adott tanácsokkal és felvilágosításokkal istápo és fejleszteni, mindenkor kitartással és buzgalommal megfelelt. A kamarának, mely igen nehéz viszonyok között alapittat* nagy anyagi áldozatok árán sikerült is általánosan elismert tekintéli állást kivivnia. Sajnos, hogy a kamara financiális tekintetben nem tartott lép a kitűzött nagy feladatokkal, hanem daczára a kamarai tagok áldoa készségének és a legnagyobb takarékosságnak az utolsó évekl folyton növekedő deficittel kénytelen küzdeni, ami további fennállói is kérdésessé teszi. Tekintettel azon igazán becses szolgálatokra, melyeket a kaim informátiói révén iparosainknak és kereskedőinknek rendszer1 különösen azonban a közelgő párisi világkiállítással összefüggő kér- sekben tehetne, kár volna, ha a kamara működésének beszüntet sére, avagy csak korlátozására is lenne kényszerítve. Ezen eshetőségnek elejét veendő a külügyministerium a pái nagykövetség és főkonzuhátus előterjesztései következtében indíttat; érezte magát a költségvetésbe, hasonlóan azon eljáráshoz, mr a londoni és konstántinápolyi kereskedelmi kamaráknál a tisz.' országos bizottság ik helyeslésével találkozott, a párisi kereskedés kamara subventiója fejében 2.700 frtot felvenni. A szükségleti többlet 2.700 *
