Az Osztrák-Magyar Monarchia közös államháztartásának előirányzata, 1899 (Bécs, 1898)
II. Közös külügyministerium
26 munkálatoknak az iigydarnbok számbeli növekedésével lépést tartó megszaporodása folytán az irodai hivatalnokok egy nem jelentéktelen része a tulajdonképeni kezelési szolgálattól elvonatott és kizárólag fordítási munkára van alkalmazva. Az első osztályú udvari és ministeri irodatiszti állásra 1.100 frt. fizetés, 500 frt. szolgálati- és 100 frt. fentartási pótlék, a két másodosztályú udvari és ministeri irodatiszti állásra pedig egyenkint 800 frt. fizetés, 400 frt. szolgálati- és 80 frt. fentartási pótiák szükségeltetik. Az ez által okozott szükségleti többlet tehát 4.260 frtot tesz, melyből 4000 lit. a 12., 260 frt. pedig a 23. tétel alatt van kimutatva. A szükségleti többlet ................................ 4.260 frt. c) Minthogy az 1898-ik évi költségvetésben két másodosztályú számtiszti állás első osztályúvá változtatott át, az illető hivatalnokok fentartási pótlékainak 20—20 írttal való emelése is szükségessé vált. E 40 frlnyi szükségleti többlet a 23. tétel alatt van kimutatva. A szükségleti többlet ........................ 40 frt. (1) A külügyministerium számára 1889-ben rendszeresített hivatalszolgai állások száma elégtelennek bizonyult, amennyiben a a ministeri palota nagy kiterjedése, különösen pedig az 1889 óta szinte megkétszereződött ügyforgalom a szolgaszemélyzetet nagyon igénybe veszi. A ministerium ennélfogva már évek óta kénytelen volt, a hivatalszolgák mellé kisegítő szolgákat fogadni, akik, bár ugyanazon szolgálatot végzik, mint idősebb társaik, anyagilag roszabbul állanak, mint ezek, s ezenfelül nagyon csekély kilátásuk van a rendszeresített állásokba jutni. Hogy tehát a szolgálati követelményeknek elégtétessék és a kisegítő szolgák előléptetési viszonyain is lehetőleg segítve legyen, a külügyministerium indíttatva érezte magát, a jelenlegi költségvetésbe 4 új hivatalszolgai állás költségeit felvenni, és pedig egy II. osztályú hivatalszolgai állásra 600 frt. fizetést, 200 frt. szolgálati pótlékot, 84 frt. ruhapénzt és 90 Irt. failletményt, összesen 974 frtot és három 111. osztályú hivatalszolgai állásra egyenkint 500 Irt. fizetést, 150 frt. szolgálati pótlékot, 74 frt. ruhapénzt és 60 frt. failletményt, összesen 2352 frtot. E négy szolgai állásra fordítandó összes kiadás tehát 3.326 frtot tesz. A szükségleti többlet ................................ 3.326 frt. e) A közös külügyministerium az utolsó években a legnagyobb takarékosság és megszorítás daczára sem volt képes a jutalmazások és segélyezésekre eddig engedélyezett 7.000 írttal kijönni; így például 1896-ban az egyidejűleg beterjesztett zárszámadás szerint e tételnél 1546 fit. túlkiadás volt. 1897-ben pedig szintén jelenteken) túlkiadás — 1488 Irt. — fordult elő Az eddigi 7.000 írtnak legnagyobb része nyilvánvaló szűk« és szerencsétlenségek eseteiben való segélyzésre fordíttatik, úgy hü a rendkívüli szolgálatok jutalmazására alig marad valami. A fenti tényállásra való tekintettel a külügyministerium báb; kodik a „jutalmazások és segélyezések“ tételének 1.000 írttal r\ emelését indítványozni. A szükségleti többlet ................................ 1.000 fi f) Az osztrák-magyar konzulsági intézmény, a kor követi ményeinek megfelelőleg, már régebb idő óta úgy működési kö nézve, mint a képviseleti hálózat kiterjedése tekintetében oly na mérvű fejlődési processusban van, hogy a külügyministerium imn indíttatva érzi magát, e reformok körébe a keleti akadémia rei gauisátióját is felvenni, hogy az abból kikerülendő czélirányos képzett fiatal tisztviselői karral képviseleti hatóságaink működé mentői eredményesebbé lehessen tenni. Ezen akadémia mely eredetileg a Keleten végzendő külü| szolgálatban szükséges nyelvbeli ismeretek megszerezhetésére v csak szánva, időfolytán a konzulsági és diplomátiai szolgálatra e készítő nevelő intézetté alakult át, azon megszorítással, hogy a ti terv csak az ottomán birodalomban székelő hivatalokra van tekintet Azóta azonban a konzulsági hálózat az ozmán birodalom ha rain lúl messzire kiterjesztetelt és a konzulsági képviseletek azeli teendőihez sokkal nagyobb mérvben járultak kereskedelempolitikai commercialis természetű feladatok is. S habár e hivatalok a magán kezdeményezést éppenséggel n helyettesíthetik s feladatuk csupán a hazai vállalkozási szellem utl igazításában állhat, a külügyministerium mégis kötelességének tart minden intézkedést megtenni az iránt, hogy a külkereskedelem fejle tésére irányúló törekvések mentői intenzivebb támogatásban részes hessenek. Az említett viszonyokból kiindulva a külügyministerium ez szerűnek látja, a keleti akadémián a tanulmányok nyelvbeli rés egyfelől az ozmán birodalomban és Kelet-Azsiában, másfelöl pe> a Nyugaton szükséges nyelvismeretek szerint kettéválasztani, amenn ben semmivel sincs indokolva az, hogy a nyugati államokba kész jelöltek a keleti nyelveket is megtanulják; szükségesnek mutatko továbbá, az akadémia valamennyi osztályában a közgazdasági tan Hiányokat behatóbbá tenni s azokat, valamint némely jogi és politi szakokat is a seminaristikus rendszer behozata'ával kiegészíteni. h< a jelöltek jövendőbeli hivatásukat illető gyakorlati kérdésekkel megismerkedhessenek. Végre szükségesnek látszik még a növendékkel a hazai közigazgatást is alaposan megismertetni. Az itt előadott irányelvekhez képest az angol nyelvre és a sii logiára nagyold) gond lenne fordítandó, másfelől pedig az intézetU jelenleg előadott közgazdasági tantárgyak, t. i. nemzetgazdas pénzügytan, statisztika, kereskedelmi földrajz és nemzetközi kér* kedelemtan, szélesebb alapokon lennének előadnndók és a közgaz» sági és kereskedelmi politika, továbbá a vámügyi törvényhozás és árúisme előadásával kiegészífendők. A jogi szaktárgyakhoz pedig az osztrák államjogot és a hai közigazgatástant kellene még hozzáadni.
