Az Osztrák-Magyar Monarchia közös államháztartásának előirányzata, 1872 (Bécs, 1871)
Előterjesztés
Ezen határozatok szerint a vezérkar összességében a felsőbb parancsnokságok és hatóságok segédközege mind azon ügyek teljesítésénél, melyek a hadsereg vezényletére hadiműködés- és tisztán katonai tekintetben szükségesek. A vezérkari szolgálat áll: a tulajdonképeni szolgálatból, mely hadműködési,tisztán katonai, katonai közigazgatási és katona-tudomány ágakat magában foglalja, és a vezérkari segédszolgálatból, mely magában foglalja a táborkar a felsőbb parancsnokságoknál a jelentéstételt, a vezérkar hivatalaiban és irodáiban pedig a nyilvántartási és kezelési munkálatokat. A tulajdonképeni vezérkari szolgálat „vezérkari tisztek“ és a „vezérkarhozbeosztott tisztek“ által láttatik el. A vezérkari segédhivatali szolgálat a hadcsapatok és hadsereg alkalmas tisztei, azután a legénységből vett Írnokok által láttatik el. Azon tisztek, kik a táborban a felsőbb parancsnokságoknál a jelentéstételekkel vannak megbízva, „jelentésttevő tiszteknek“ neveztetnek. Az előléptetés tekintetében a vezérkarnál alkalmazott tisztek nem képeznek tulajdonképeni egyetemleges létszámot, miután megtartják azon rangsorozatot, melylyel az egyes fegyvernemek szerénti csapatokban bírnak s egymás közt a hadseregben birt rangsorozat szerint sorakoznak. A felsőbb parancsnokságok szaporítása következtében a vezérkarnak alapbéke- létszámát is növelni kellett, még pedig 10 őrnagygyal, 8 első osztályú százados, 2 második osztályú százados, 10 beosztott főhadnagygyal , kik a hadcsapatok parancsnokságaihoz osztatnak be; 16 főhadnagygyal, kik a dandártörzsekhez osztatnak be és 30 írnokkal (tizedesek). Ezen ily módon rendszeresitett személyzeti létszámot a személyek számára nézve felemelni nem lehet, mindamellett megengedtetik , hogy a mennyiben a szolgálat viszonyai kívánják a magasabb fokú tiszti csoportozatban beálló hiány az közvetlenül következő alsóbb fokú csoportozat egyéneinek szaporítása által kiegyenlittethessék. A vezérkarnak szaporítása háború idején a hadsereg mozgósításának terjedelmétől s az alakítandó nagyobb hadtestek összetételétől és számától függ. Ez esetben a tisztek szaporítására megkívántat» egyének azon tisztekből vétetnek, kik a vezérkari hivatalok és a fő- és katonai parancsnokságoknál levő katonai osztályok személyzetének lehető legnagyobb megszorítása után rendelkezésre állanak, s továbbá — a mennyire lehetséges — azon vezérkari tisztekből, kik különös alkalmazásban vannak. A még azonfelül szükséges egyének a megkivántató számban a vezérkar főnökének javaslatára a közös hadügyministerium által fognak a vezérkarhoz behivatni azon tisztek sorából, kik a vezérkarnál elő vannak jegyezve s kik erre alkalmatosak. A vezérkar tevékenysége kiterjed mind azon ügyekre, melyek a katonai szolgálat vitelére, a szervezésre, a széthelyezés és kiképzésre, továbbá tanácslólag azon ügyekre is, melyek a hadsereg felfegyverzésére és felszerelésére vonatkoznak. A vezérkar teendőihez tartozik továbbá: minden elvi kérdés az államterület megerősítése tekintetében, az összes közlekedésügy hadi szempontból, közreműködés a katonai térfelvétel, a katonai fold rajzi intézet, földtani és ide vonatkozó csillagászati számításai, végre minden haditudományos előmunkálat a háborúhoz, mely a vezérkari szolgálattal összeköttetésben áll, ide számítva a térkép ügyet is. A vezérkar élén egy tábornok áll, „vezérkari főnök“ czímmel, ki a vezérkar mellett még az utászezredet is vezeti, katonai, hadmérnöki és tudományos tekintetben, továbbá a főfelügyeletet gyakorolja a hadi iskola, hadi levéltár és a katonai földrajzi intézet felett. Az ezen hatáskörhöz tartozó ügyek ellátása végett a vezérkar főnökének a következő hivatalok vannak közvetlenül alárendelve: 1. A személyügyekre s a belszolgálat vezetésére, az utász-ezred tisztán katonai, műszaki s tudományos ügyeire és a vezérkari főnöknek a küllemmel való levelezéseire rendelt igazgatási hivatal.
