Az Osztrák-Magyar Monarchia közös államháztartásának előirányzata, 1872 (Bécs, 1871)
Előterjesztés
III. Fejezet. Felvilágosítások az előirányzat egyes czímeihez a behozandó reformok tekintetében. A következőkben azon költségvetési czímek, melyekre nézve különös indokolás szükséges, röviden tárgyaltatni fognak. 1. czim. Központi vezetés, hatóságos ágak és különös közigazgatási ágazatok A határőrvidéknek a hadsereg költségvetésétől való elkülönítése folytán, mely a jelen előterjesztés bevezetésében emlittetik, itt elhagyattak annak azon szükségletei is, melyek eddig ezen czím alá foglaltattak. Az erre vonatkozó közelebbi részletek, valamint azon befolyás, melyet ezen elkülönítés azon többi czímre gyakorol, melyek a határőrvidék szükségletei által érintve voltak, az alább következő IV-ik fejezetben, melyben a létszám és a szükségletnél előforduló különbözetek a múlt évhez hasonlítva indokoltatnak , bővebben tárgyaltatnak. Alaki tekintetben ezen elkülönítés változást idézett elő a XVIII-ik czímtől kezdve, mely eddig a határőrvidék szükségletét tartalmazta, a következő czímek számszerinti megjelelésében is, amennyiben jelenleg a XVIII. czím a természetbeni élelmezés, a XIX. „ a legénységi eledel, a XX. n a ruházat és ágynemiiek. a XXI. n a pótlószerzés, a XXII. „ az altisztek jutalomdijaira kívánt szükségletről szól. A mint továbbá a fentemlitett IV. fejezetből bővebben kiviláglik, a közös hadügy- ministerium tekintettel arra, hogy a reformmunkálatok majdnem be vannak fejezve, a hatóságok I ét s z á m-á 11 o má ny át nevezetesen a 1 á b b s zál 1 i to 11 a, s most mára lehetséges alább szállításoknak végső határáig jutott. Ezen létszám leszállítással összeköttetésben áll az épen most elhatározott újjászervezése a hadseregbeli szolgák osztályának is, mi itt emlittetik meg, hogy későbbi ismétlések kikerültessenek, miután az erre vonatkozó szükséglet több czím alatt van előirányozva. Miután a hadseregbeli szolgák bér tekintetében felette kedvezőtlen helyzetben vannak, — a közös hadügyministerium, belátván az e tekintetbeni javítás szükségét, a szolgák állását szabályozta s czélszerűbb osztályozás által nekik félig-meddig gyorsabb előléptetésre és anyagi állapotuk javítására kilátást nyitott. Az említett szolgáknak újjászervezése által azonban egészben véve a közös költségek nem szaporittatnak, miután oly hadseregbeli szolgai állomások megszüntetése folytán, melyek az uj szervezetbe fel nem vétettek a rendszeresített létszám kevesbitte- tett; ennélfogva a kedvezőbb osztályozás által elöállaudó nagyobb kiadások a létszám megszorítása által nem csak kiegyenlittetnek, hanem még oly megtakarítás is előáll, hogy tiz kisegítő szolga vétethetik fel, kiknek alkalmazása a nevezetesen kevesbített létszám mellett szükségesnek mutatkozik; ezen utóbbiak részére 3000frtnyiévi átalány- összeg irányoztatott elő. Ha a mostani számfelettiek elláttatnak, a megváltoztatott osztályozás folytán a nyugdíjalap sem fog semmi tekintetben nagyobb mértékben terheltetni, mert épen a létszámnak megszorítása következtében annak idejében aránylag csak csekély számú szolga fog nyugalmaztatni. A kisegitő szolgák nem lévén nyugdíjképesek, a nyugdíjalapra e tekintetben sem fog tárulni megterheltetés.
