Az Osztrák-Magyar Monarchia közös államháztartásának előirányzata, 1872 (Bécs, 1871)
Előterjesztés
Zi> A U lo 12. czikk. „A bizottság azon kívánságát fejezi ki, hogy a közös hadügyminister annak idejében oly független bizottság által irányoztatta elő az élelmeze's kérdését, mely az administrativ orgánumokat is kihallgathassa ugyan, melynek tagjai azonban kizárólag a hadügyministeriumtól teljesen független egyének legyenek.“ A második élelmezési einjuéte-bizottság által tett reformjavaslatok, melyek az 1871-iki rendes szükségletet tartalmazó költségvetés indokolásában a 16—23. lapig részletesen tárgyaltattak, kisérletkép már foganatba vétettek, s a tett javaslatok értelmében kidolgozott utasítások már készen vannak. Mihelyt ezen szabályzatok azon tapasztalatok alapján, melyek a javaslatba hozott módosításoknak kisérletképeni alkalmazása folytán nyeretnek, végleg befejeztetnek, — akkor elő álland azon időpont, midőn ezen kérdés újólag bizottmányi tárgyalás alá bocsátandó lesz. 13. czikk. „A bizottság felhívja a hadügyministert annak eszközlésére, miszerint a felszerelési ügyben kötött szerződések és nyugták után járó bélyegek és illetékek, mint fedezet, vétessenek fel a közös költségvetésbe.“ Ezen felhívás, tekintve a birodalom két felének pénzügyministerei közt az 1868-ik évben létrejött egyezményt, melyben egyrészt a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok, másrészt a magyar korona országainak egymáshozi viszonya a bélyeg, illetékek és díjak tekintetében szabályoztatik, oly ügyet érint, mely nem közös természetű, melyre ennél fogva a közös hadügyminister befolyást nem gyakorolhat. 14. czikk. „A bizottság kévéséivé a lőporjövedék és a földrajzi intézet jövedelmeit, felhívja a közös hadügyministert ez irányban szükséges intézkedések megtételére.“ A lőporjövedék jövedelme függ azon lőpormennyiségtől, mely évenkint az áradákban eladatik, s az árulási és beszerzési ár különbségének nagyságától. Az eladás alá kerülő mennyiség a szükséglettől függ, melyre a hadügyi kormányzat valamely befolyást alig gyakorolhatna. Kiemelendő mindamellett, hogy az utolsó 3 év alatt a szükséglet, különösen a robbantó porban a számos vasúti építés következtében nevezetesen emelkedett s ennélfogva a bevételek is szaporodtak. Ezen építkezések haladtával s befejezésével azonban a szükséglet és így a jövedelem is ismét csökkenni fog. Általában azon ingadozások miatt, melyeknek az eladás alá kerülő mennyiség és a jövedelem ki van téve, ez utóbbit nem lehet előre pontosan meghatározni, mely okból czélszerünek látszott elővigyázatkép inkább kissebb mint nagyobb összeget a fedezett előirányzatba felvenni. így a lőporjövedék jövedelme az 1870-ik évre 1,400.000 Írttal volt előirányozva, a valóságban pedig elérte az 1,667.000 frtnyi valódi összeget. A mi a lőpor eladási árát illeti; az a robbantó pornál 50 százalékkal, az egyéb többnyire vadászati czélokra szolgáló pornemeknél pedig 100 százalékkal múlja felül az előállítási költséget; ezen eladási ár felebb nem emelhető anélkül, hogy a külföldi versenye és ennélfogva a lőporjövedék jövedelmének csökkenése elő ne idéztessék. Megjegyzendő még, hogy az iparérdekek előmozdítása végett a lőpor egyedáru- ság törvényes utón kívánt megszüntetése iránt a csász. kir. és a magyar kir pénzügy- ministeriumok közt már hosszabb idő óta tárgyalások folynak. A katonai földrajzi intézetnek saját jövedelmei mindég a legpontosabban számíttatnak elő, a mint ezt az évi számadás bezárásakor a tényleges bevételek bizo-
