Az Osztrák-Magyar Monarchia közös államháztartásának előirányzata, 1871 (Bécs, 1870)
Előadás
menő megszorítás által minden, mindenkor más segélyek által pótlékozandó beszerzéseket és készpénzbeli kiadásokat elkerülni, — ha annak szabad vala a pénz- igényietek lehető leszállítása végett a csak is hadi esetre szánt készleteknek felhasználásától a béke-szüségletre nem tartózkodni azon biztos reményben, hogy esetleges hadjáratra való előkészületi időszak elegendő időt és eszközöket nyuyt a megtakarítási tekintetekből elmulasztottak pótlására, úgy az most, a jelen eseményei által oktatva, szorgosan kötelezve van az eddigi a gazdászat átalános érdekében rejlett rendszerét a leplezések — szükség- ségélyeknek elhagyni, és rendszabályait olykép intézni, hogy a hadsereg egy rögtön beálló háborúi esetben is felszerelve legyen, és hogy tehát nemcsak a hadi állomány és kiegészítő tartalék számára való készletek legyenek teljesek, hanem egyszersmind legyen meg már béke-viszonyokban a készleteknek legalább egy kis része hadjáratbani első elhasználások és élvezések fedezésére. A fontos és érezhető áldozatok, mellveket ezen cél elérése igénybe vesz, a had- I- igazgatóság előtt tökéletesen ösmeretesek. Mindemellett, feladatát jól megfontolván, nem mulaszthatja el a hadigazgatóság I ; az arra szükségelt pénz-eszközöknek engedményezését, mellyek céljok szerint volta- - képen egy jövendő esetleges habom költségeinek részletes előzéséül tekintendők —1- a magas delegátióknál javaslatba hozni mihez bátorítva érzé magát az igazgatóság j egyrészt az által, hogy mindég az elkerülhetlen szükségesség parancsát követé és más- - részt pedig azon öntudat által, miszerint az a követelt áldozatok mérvét nemcsak a • s készletképzés céljára előnyös beszerzési rendszer elfogadása által, hanem a jelen igény- - letnek a legelkerülhetlen szükségesség részére való leszállítása által is meg- - szorította. A ruházati és szereleti nemben lévő szükségletek, mellyek az elősoroltak követ- - keztében szorgos fedezést igényelnek, vonatkoznak ugyan is: a) a jelenleg tettleg szolgáló legénység ruházati állapotának jobbítási költ--) ségeire; b) az ellátási készletek (augmentations) kiegészítésére — értve t. i. azon kész—s leteket, mellyek a mozgósítás esetében (az egyes hadcsapatoknak a rendszerezett9 hadi állományra váló kiegészítése tekintetéből) behívott legénység felruházására sí és szerelésére szolgálnak; c) a kiegészítő tartalék számára való készlet létesítésére; d) azon készletek egy részének beszerzésére, mellyek rendeltetése a háborúban!* beálló elhasználást fedezne. Az 1866. hadjárat után beállott állományi leszállítások következtében egy neve—9 zetes számú már használt nem a kiegészítési készletbe került, mit a csapatoknak^ illetéik rovására mindenek előtt kelle kiadni. a-hoz. E körülmény valamint az egy évsoron át történt nagy megszorítása a hadseregei költségre egy átalában — és különösen a ruházási és felszerelési ügyre igénybe vetto és megszavazott összegeknek, maga után vonta a csapatoknak illetékszerü kiszolgálan-iit dóik megszorítását is, mi által egyrészt ugyan a csapatok számára illeték-követelésels« állottak elő, azonban másrészt valamint a tettleg szolgáló legénység ruházata úgy : y kiegészítő készlet egy nagy részének minőléte is hiányos maradt. A kincstártóli követelményei a csapatoknak 1870 végével 12'3 millió trtnwu értékűek lesznek, mig ellenben az 1871-rei rendes szükséglet (levonva a hadtelszereles- d társaság számára való kamatozást az áru biztosikért és a kezelési kiadásokat) csaUn> 3,644.773 frttal van beállítva. E szerint elkerülhetlen szükségességgé vált a folytonos követelési eltörlések súlyvli alatt hiányossá lett ruházatot és szereletet a táborbani szolgálatra tökéletesen alkalmaim állapotba hozni, és igy a csapatoknak, a mennyire az egy pár éven át kikerülhetted) szükséges lesz, az előirányzott szabályzóit hányadon kívül a múltbóli követelménye>n egy részét is kiszolgálni.
