Az Osztrák-Magyar Monarchia közös államháztartásának előirányzata, 1870 (Bécs, 1869)

Előadás

B. Polgári nyugdij-szabályzat. (1771. évi november hú 30-ról és 1781 évi m á re z i u s hó 26-ról szóló és az azokra következett szabályok.) A polgári nyngdijszabályzat szerinti eljárás kiterjed : () Felsége katonai irodája, továbbá a katonai ügyelőség, katonai számellenőrzés, katonai képző intézetek, katonai pénztár, katonai élelmezés, katonai irattár, katonai gyógyszerészet, katonai építészeti igazgatás, katonai földrajzi intézet műszaki, a hadseregi intézetek számvevőségi, katonai állatorvosi, tüzérségi hadszer, hadmérnöki karműszaki. szekerészei, erdészei,a fennállotthadbiztosság,a fennállott katonai szám- osztály számvevőségi-és fennállott katonai központi számvevőség hivatalno­kainak özvegyeire és árváira, továbbá az 1. osztályú műmesterek özvegyeire és árváira, a 2., 3. és 4. osztályú műmesterek özvegyei és árvái ellenben csak akkor részesi- telnek állandó ellátásban, ha őket ez ut bbi az 1866. előtt fennállott szabályok szerint illeti; továbbá az egykori gyógytá i segédek özvegyeire és árváira (és pedig ezen se­gédeknek rangidősbb fele csak nyugdijat, a rang-ifjahh fele nyugpénzt kap) az épület­felügyelői személyzet, hadmérnöki igazgatóságok és katonai építészeti igazgatásoknál al­kalmazott egyének özvegyeire és árváira, a Bécsben fennállott kincstári fegyvergyári és Steyeri piiskaműves tanintézet, továbbá a katonai földrajzi intézet műszaki segédek személyzetének, az állatorvosi intézet, a hadmérnöki és Bécs-Ujhelyi akadémia szemé­lyzetének, és végtére a hadseregbeli szolgák özvegyeire és árváira. A mi azon alapelveket illeti, melyek szerint az előszámlált szakoknál alkalma­zott hivatalnokok, és egyébként alkalmazott egyének özvegyei és árvái tekinte­tében járandó el, azok a cs. k. közös pénzügyministeriiim által összeállított „polgári államhivatalnokok és családjaik ellátási igényeiről fennálló alapelvek kimutatásában“ körülményesen foglalvák. Erre nézve csak az elhunyt férj hivatali czime után meghatározott özvegyi nyug­dijak tekintetében, melyek élvezetére egy puszta czim magában semmi igényt nem ád. és a melyek minden rangegyenlőséget kizárnak, megjegyeztetik, az illető katonai hi­vatalnokok osztályzatából, mely özvegyek soroznak az egyik vagy a másik fokozatba: tartoznak, és pedig: a) az elsőbe évi 630 o. é. Írttal a tábornokügyelők, tábornokhadbiztosok és a katonai számellenőrzési-szak ministeri tanácsos özvegyei; b) a másodikba évi 52b o. é. frttal a katonai főügyelők, az 1 -só osztályú főhadbiz­tosok, az 1-ső osztályú pénztári igazgatók, az 1-ső osztályú katonai főszámta­nácsosok és hadi főszámvevők özvegyei; c) a harmadik fokazatba évi 472 frt. 50 krral o. é. katonai özvegyek nem soroznak; d) a negyedikbe évi 420 o. é. frttal a valóságos udvari titkárok, továbbá a közös hadügyministeriumnak levéltár, irattár, kiadóhivatal és beadványi jegyzőkönyv igazgatói, a katonai ügyelők, a 2-od osztályú hadi és élelmezési főbiztosok, a 2-od osztályú katonai főszámtanácsosok, az udvari számvevőségeknél! udvari és alszámvevők, az udvari és főpénztáraknál, tehát az átalános katonai fizető hivatal­nál is a lizetőmesterek és ellenőrök özvegyei; e) az ötödikbe évi 400 o. é. frttal soroznak a határőri erdészet igazgatóinak öz­vegyei ; f) a hatodikba évi 367 frt. 50 krral o. é. a fennállott udvari hadi számvevőség egy­kori számtanácsosainak, a katonai élelmezési főigazgatóknak és az egykori tábor­hadi titkároknak özvegyei. G. A kegydij akról. Bevezetés. Kegydijak vagy kegyadományok alatt oly élvezmények értetnek, melyek nem egészen a szabvány szigorában alapitvák, hanem inkább a legfelsőbb kegyelem ki folyásának tekintendők.

Next

/
Thumbnails
Contents