Az Osztrák-Magyar Monarchia közös államháztartásának előirányzata, 1870 (Bécs, 1869)
Előadás
34 5. Miután a hadsereg mozgósítása esetében élelmezési hivatalnokok nagy számban szüségeltetnek, jövőre tartalék-élelmezési hivatalnokok fognak az egy évi önkénytesek osztályzatából előképeztetni, mi által az állandóan alkalmazott hivatászerü hivatalnokok létszámának olyféle esetekben mindig szükségessé lett tetemes növekedései s ezzel egyszersmind a mozgósítás megszüntetése után a számfeletti hivatalnokokra vonatkozó és a költségvetést annyira terhelő követelések fognak a legkevesebbre szorítkozva lenni. G. Az élelmezési kézmivesek létszámában állott katonai alsóbb felek feloszlatása s ezen tisztségeknek a hadiczikkekre feleskedett legénység osztályzatába való áthelyezése. 7. Azon elrendelés, hogy a háború esetén fellálitandó hadseregi vágómarha-intézetek teendői az élelmezési hivatalnokok által végzendők. 8. Az ezen intézetekhez szükséges iparértő mészárosoknak áthelyezése a sorgyalogság tartalék-létszámából az élelmezési kézműves személyzetéhez, mi által ezen egyéneknek a mozgositás esetére mindég szükségessé vált és szerződés mellett történdő félfogadása teljesen megszűnik: Továbbá azon nyomozások és előmunkálatok is folytattatnak, melyek az 18G9-ik évi előirányzathoz mellékelt előadás szerint a pékmesterségre és a napszámos munkára nézve a munkaerők szabályozott felhasználása és a petróleumnak mint világitó anyagúak kincstári épületekben használata végett meginditattak. 9. czim. Ruházati rakhelyek. A hadügyministerium azon körülmény folytán, hogy a hadsereg ruházati szükségletei az eddig a ruházati bizottmányok utján történt beszerzési mód megszüntetése mellet a jelen előadásl-sö szakaszában említett uj megszerzési módon fognak beszolgáltatni,— az 1869-ik előirányzatához csatolt előadásban adott Ígéret értelmében a ruházati bizottmányok feloszlatását foganatosíthatta, sennéllfogva már egy uj szervezett szolgált a jelen előirányzat 9-ik czimének alapjául t. i. a ruházat-beszolgáltatási rakhelyek, alapjául a melyek sokkal kevesebb költséget mint a ruházati bizottmányok okoznak. 13. czim. Katonai építészeti igazgatások. A katonai építészeti igazgatásnak az l8G9-ik évi előirányzathoz mellékelt előadásban emlitett szervezése jelenleg már teljesen befejeztetett s 1869-ik év junius 1-jén életbe lepett. Az előterjesztett költségvetsében katonai építészeti igazgatási tisztek, építészeti igazgatási hivatalnokok, mesterek és törzsőrmesteri épület-felügyelőkre nézve bevett létszámbeli tételek már ezen új szervezésnek felelnek meg, s ez által a katonai építészeti igazgatásban 70 egyénre menő kevesbedés mutatkozik. További egyszerűsítés a katonai építészet igazgatási szolgálatban azon összegek által keletkezett, melyek a csapatok részéről elfoglalt épületekben rendszeresen eszküz- lendö meszelésekre és ablaknrongálásokért tapasztalás szerint évenként fizetettek, nem különben a többi fenntartási munkákért fizetendő összegek állagozása által. Az átalányok egyik vagy másik osztályzatára vonatkozó tételeknek több évi átlag szerinti megállapítása jelenleg végleges tanácskozások tárgyát képezi a hadügyministerium kebelében. üzen átlagozásra nézve azon vezérelv fogadtatott el, hogy a meszelésekre és ablakrongálásokra való átalányok a csapatheli, illetőleg épületi parancsnoknak részlétes számadás követelése nélkül oly kötelezettséggel adatnak át,miszerint nekik az illető épületek jo karbaui tartása iránt e kettős irányban kell gondoskodniuk, — mig a többi fenntartásokra való átlagösszegek a katonai építészet i igazgatások által részletesen lenénnek felszámolandók.
