Evangélikus gimnázium és előkészítő tanfolyam, Orosháza, 1939
21 oldalon hiába költögeti ezalatt az igazi Tünde : a lelki embert szimbolikusan ha’álszerű „hivatlan, bűnös álom1, tartja fogva, amely a Kurrah által megkötözött Balga érzéki kalandjában realizálódik. Balga (az „állatembzr") Mirigy óljába jutva az elébekerülő Ledért Tündének véli, midőn Csongor helyett ,,durva szolga“ módjára ajtóstul állít be hozzá: Ledér csúrot űz az érzéki állattal, mert ő is csak igazi nő, aki Csongort vár, Ilma pedig ijedten húzódik vissza a Csongor helyett ébren levő ör- dögfitől, aki Balga képében közel.t hozzá. Az első felvonásban a szerelem égi-íöldi oldala azért nem találkozott, mert ott a földi oldal van kikapcsolva (Balga alszik): ilyen módon szimbolikusan a legföldiesebb nő is tündérré változott. A negyedik felvonásban a szerelem égi-földi oldala azért nem találkozhat, mert itt viszont az égi oldal van kikapcsolva (Csongor alszik): ilyen módon a Csongor helyett ébren levő Balga helyét szimbolikusan egy ördög foglalja el a drámában. Midőn Balga a bűnös érzéki bűvöletből a kijózanító valóságra ébredve Csongorhoz akar repülni, ugyanakkor — ebben van e jelenetek mesterien egymásba kapcsolódó szimbolizmusa — már Csongor is felébredt a „hivatlan, bűnös álom"-ból és az ál-Balgát, a „bűn cseléd“-ét üldözve az igazi Balgára bukkan, őt fogja nyakon, hogy bosszút álljon a csalfa szolgán, mint Argirus. Az átvett mesemotívum azonban ismét szimbolikussá mélyült : Csongor megbocsát a bűnös szolgának, mert belátja, hogy Balga nem tehét a történtekről, hiszen a Mirigy szolgálatába szegődő manók mindkettőjüket egyformán kijátszották. Az ébredés Csongor és Balga számára egyaránt keserves : a dráma itt fordul át optimizmusból pesszimizmusba. Balga fölocsúdva nyomban Csongorhoz igyekszik menekülni a Mirigy- fonta hálóból : bár Mirigy (a szenvedély megtestesítője) szeretné visszatartani (a seprűjelenet talán a szenvedély rabságába esett ember nem kívánatos sorsát szimbolizálja), Balgának mégis sikerül a szimbolikus boszorkány kezéből kiszabadulnia. A végletekbe csaló szenvedély tehát a testi oldalon kudarcot vall, a lelki oldalon azonban ezután sem szűnik meg káros hatalma. A jövendő képének a Jövő szimbolikus kútjában való hazug feltüntetésével Ilmában gonosz féltékenységet kelt, míg Tündében az elébevetített örök Ariedne sors a férfiban való hitet öli meg, ami a női féltékenységnek lelki alapja („Óh, hitemnek romiadéba, Bánat! merre viszlek el"). A lélek tájain mozgó égi ideál, aki a Hajnal honában még olyan elérhetőnek látszott, ezután
