Evangélikus gimnázium, Orosháza, 1937
7 is megrögzitse. így keletkeztek a számszavak és a számjelek. Ezek egymáshoz való viszonyát az illető nép lelkivilága és kultúrája szabta meg. Ez nem volt feltétlen a kor függvénye. A szumirok pl. sokkal fejlettebb számrendszerben írtak Kr. e. 3000 évvel, mint a rómaiak Kr. u. 1000 évvel. A számjegyek írása természetesen az illető nép írásának stílusához alkalmazkodott, valamint nagymértékben függött a használt irószerszámtól is. Hogy a mi számirásunk és beszédirásunk egymástól merőben különböző, azon nem csodálkozhatunk, mert hiszen mind a kettőt idegen forrásból és pedig különböző forrásokból vettük. Betűink föníciai eredetűek, számjegyeink pedig Indiából származnak. De az indus számjegyek már gyökerükben magukban foglalnak egyéb hatásokat, mai alakjukban pedig különösen sok formáláson mentek át. Ha pedig a számrendszerünkben megnyilatkozó elveket és gondolatokat tekintjük, akkor különösen sok hatást mutathatunk ki, bár kétségtelen, hogy az oroszlánrész a mély szemléletű hindu szellemet illeti. A szumirok. Az egyik legrégibb emberi kultúra színhelye a Tigris és Eufrátesz folyók völgye volt, amely ma sok részében terméketlen terület, egykor azonban valóságos paradicsom volt. A két folyót csatornák kötötték össze, amelyek segítségével mesés termékenységüvé tették a két folyam közét. Ma ezek a csatornák betömődtek és Mezopotámia ősszel és télen vigasztalan sivatag, nyáron és tavasszal pedig beláthatatlan viztenger. Néhol a csatornák még ma is megvannak és ezeken a területeken még ma is gadag a termés. Mezopotámia őslakói a szumirok. Faji hovátartozásukat nem ismerjük, nyelvük nem hasonlít egyetlen népfajta nyelvéhez sem. Kultúrájuk már a Kr. e. 3. évezredben teljesen kifejlett, tehát feltétlen régibb időben keletkezett és létezett már. Mathematika, astronomia, művészet és technika olyan magas fokon állottak ekkor, amely fokra a középkorban sem emelkedtek Európában. A szumirok birodalmát északnyugatról beözönlő sémita nomád törzsek döntötték meg, a küzdelmek azonban egy évezredig eltartottak, mialatt a hódítók átvették a szumirok Írását és részben nyelvüket is. Észak- és Dél-Mezopotá- miát Hammurabi király egyesítette és megalakította az egységes Babyloniát. Hammurabi ápolta a tudományokat és a művészeteket, népének törvénykönyvet adott, amelyet 1902-ben a susai ásatásoknál találtak meg. Később ezt a Babyloniát az asszírok hódították meg, akiknek birodalma Assurbanipál alatt (668—628) érte el legnagyobb kiterjedését. A siriai-arab pusztákról bevándorolt chaldeaiak mégegyszer feltámasztották Babyloniát. Ennek az uj Babyloniának legnagyobb királya II. Nabukadnezár volt (605—562). Ezt a birodalmat aztán a perzsák döntötték meg és ezzel az indogermán néppel uj kultúra költözött a két folyam közé. Az ősi babyloni kultúrát csak a 19. században fedték fel az ott végzett ásatások. Az angolok Ninive romjai között megtalálták Assurbanipál könyvtárát, az amerikaiak a nippuri ásatásoknál megtalálták Bel isten legrégibb szentélyét a Kr. előtti
