Evangélikus gimnázium, Orosháza, 1937
4 is osztozik vélünk ebben a sikerben, mert ők oltják bele a tanulókba az oktatója iránti teljes bizalmat, szeretetet, mely az elemi iskola korszerű nevelésének bizonyítéka. Ennek a közvetlen szeretetteljes viszonynak a folytatása és elapadhatatlan forrása az osztályfőnöki óra, mely megkönnyíti a két iskola közötti átmenetet is. A helyes tanulás, a napirend és az otthoni munka elvégzési módjának ismertetésével is az elemi és a középiskola közötti átmenetet igyekszik megkönnyíteni az osztályfőnöki óra. Az első osztály a tanév elején egy laza szerkezetű különnemű tömeg, melyet az osztályfőnök alakit egységes egésszé, valóságos családdá. A gimnazista öntudatra való nevelő munkában természetesen az osztályban tanító tanárok is résztvesznek. Az osztályfőnöki óra a tanuló igazi egyéniségének megismerésére törekszik s igy a hatékony jeüemnevelésnek biztos és pótolhatatlan eszköze. A gyermek az osztályfőnöki órákon őszintén föltárja azokat a hatásokat is, melyek mint együttnevelők közrehatnak. Milyen hatások érik a család, pajtások, az utca, a könyvek, az újság, a mozi s a többi észrevétlen együttnevelő részéről. A gyermek bizalmát élvező nevelő, ily módon teljes biztonsággal távoltarthatja a gyermek leikétől a káros külvilági hatásokat, melyeket alkalomadtán az erkölcsi érzület építésére is felhasználhat. Az osztályfőnöki óra az erkölcsi nevelés alapvetése, melyre a nevelés rendszere felépülhet. A rendre, fegyelmezett viselkedésre való szoktatással kezdjük a tanév elején és folytatódik a takarékosság, a helyes tanulás napirend, az egészségügyi szabályok, a helyes és szép játszás a karácsony ünnepe és a külső viselkedés ismertetésével. Azután a lelki szeplők irtogatása következik: a hazugság, árulkodás, bosz- szuállás, önzés, irigység, a lopás. Végül a barátok megválogatásá- nak fontossága, majd az állampolgári nevelés következik: a törvény haza tisztelete és szeretete, megbecsülése a nagy magyar hazafiaknak, a magyar katonáknak, az ország, község, vezető egyéniségeinek akiknek szüléink után legtöbbet köszönhetünk. Így érünk el a szünidő kérdéséig, melynek kapcsán hasznos útmutatást adunk a nyári szabadság okos és egészséges felhasználására. Most egy óra lefolyását szeretném ismertetni hallgatóimmal: a tárgy »az utcán villamoson való helyes viselkedés.« Megkérdezem a gyermekektől, kik voltak már Budapesten? Erre az osztály fele jelentkezik. Ki mit látott az utcán kérdezem tovább? Sorba elmondják, hogy sok villamost, autót, nagyon sok üzletet és sok-sok járókelő embert. A mesélgetés közben az egyik azt is megemliti, hogy látta, mikor ejgy embert elgázolt az autó. Itt közbe szólók, hogy miért ütötte el az autó? Hangzik a válasz, hogy mert átakart szaladni az úttesten és nem vette észre, az autót. Ekkor közösen megállapítjuk, hogy nem a soffőr volt a hibás, mert az utcán közlekedési szabályok vannak, jelző-lámpák, forgalmi rendőrök, akik irányítják a közlekedést és ha
