Evangélikus gimnázium, Orosháza, 1937

10 csupán két jel állott a rendelkezésére. Ha meggondoljuk, hogy a 60-as számrendszerrel való íráshoz a mi módszereink szerint 59 különféle számjegyre lenne szükségünk, csodálattal kell adóz­nunk a szumirok leleményességének, amellyel nehéz feladatukat két jel alkalmazásával megoldották. Ami a számrendszer eredetét illeti kétségtelen, hogy a 60-as számrendszer a szumirok alkotása. Hosszú ideig úgy gondolták, hogy mivel a szumiroktól való az évnek 360 napra való beosztása, tehát a 60-as számrendszer csillagászati eredetű. Amint azonban pontosabban megismerték a szumir nép csillagászati ismereteinek magas fokát, ez az állítás megdőlt. Az a felfogás alakult ki, hogy az Eufrátes völgyében két nép keveredett össze, melyek közül az egyik a tizes, másik az újakkal való sajátságos számolás folytán a 6-os számrendszert használta. Mintegy kij egyezésképen jött létre a kettő keveredéséből a 60-as számrend­szer. Egy másik felfogás szerint a szumirok 3 egyenlő hosszú pálca összeillesztésével egy egyenlőoldalu háromszöget kaptak, amelynek egy szögét tiz részre osztva, azt tapasztalták, hogy egy ilyen rész­nek 60-szorosa a teljes síkot megtölti. Olyan felfogás is van (és ztalán ez a legvalószínűbb), hogy a szumirok eredetileg a ter­mészetesebb tizes számrendszerben számoltak, ami abból is ki­tűnik, hogy a hatvanas számrendszer két jele a függőleges ék és a horog a tizes számrendszer két számát a tizet és az egyet jelen­tette. Kezdetben kis számokkal dolgoztak, amire elegendő volt a tizes számrendszer. Később azonban a szumir papok spekulativ dolgokkal foglalkozva, nagy számokkal számoltak és mivel azt ta­lálták, hogy a 100-ig terjedő számok közül hatvannak van a leg­több osztója, tudományos célokra megalkották a hatvanas szám­rendszert, amit azután a hóditó sémiták átvettek. Az egyiptomiak. Az egyiptomi műveltség még inkább egy folyónak a függvénye volt, mint a babyloni. A Nílus áradása ter­mékenyítette meg a földet és a gazdag termés, amelyet a Nílus völgyében arattak, tette lehetővé a magas színvonalú kultúra ki­alakulását, amely értékben nem marad el a babyloni mögött. Egy­iptom legrégibb lakóinak származása bizonytalan. Mivel azonban az egyiptomi nyelv rokonságot mutat némely afrikai néger törzs nyelvével, valamint a sémi nyelvvel is, tehát indokolt az a felvetés, hogy egyiptom őslakói négerek voltak, akiket sémita törzsek hódítottak meg és a két népfajía keveredéséből keletkezett az a nép, amely az egyiptomi kultúrát kitermelte. Igen valószinü az is, hogy az egyiptomi kultúra szumir eredetű. Legrégibb nyo­mai Kr. e. 4500-ból származnak. Már 4241-ben 365 napra osz­tották az évet, amelynek kezdete a Sirius virradatkori megjelené­sével esett össze. Ugyanekkor kezdődött a Nílus áradása. Primitiv kulturformák után két birodalom alakult ki: egyik a Nílus del­tájánál, a másik a felső Nílus völgyében a deltáig. Az egyesült birodalom első királya Menes volt. Utána a fáraók hosszú sora

Next

/
Thumbnails
Contents