Gimnáziumi előkészítő tanfolyam, Orosháza, 1934
7 Iákat ugyanis sokáig a Műegyetem előkészítő iskolájának lehetett tekinteni. A Műegyetemet az a tapasztalat vezette e lépésében, hogy a gimnáziumot végzettek jobban megállták a helyüket, mint a reáliskolások. A gimnáziumot, valamint a reálgimnáziumot a reáliskolától főleg a latin nyelv tanítása különbözteti meg, tehát ennek a számlájára írandó a gimnázisták tapasztalható fölénye. A hosszú éveken át való lat n tanulás feltétlenül érezteti hatását. A szigorú logikával felépített latin nyelv ismerete olyan észfegyelmező erő, amellyel csak a matematika vetekedhet. A középiskola a maga feladatának főleg a latin nyelvvel tud megfelelni, mert a műveltség és a főiskolára való előképzettség lényeges eleme a rendszeres gondolkodni tudás. Már pedig renszcesen gondolkodni nagyon szépen meglehet tanulni a latin nyelven keresztül. Más gyakorlati eredménye is van a latin nyelv tanulásának. Az egyetemekre ma már nehéz bejutni. Az egyetemek a maguk tudományos céljainak megfelelően előszeretettel fogadják az oly jelentkezőket, akik teljes gimnáziumi képzettség birtokában vannak és elsősorban ezeket veszik fel. De, feltéve, hogy bekerül a Tudományegyetemre, olyan egyén, aki latint nem tanult, mindjárt a kezdet-kezdetén nagy nehézségekkel találkozik. Például a jogi karon mindjárt az első évben római jogot kell tanulnia, amelyhez a latin nyelv ismerete szükséges. Az orvosi karon a sok latingörög műszó okoz nehézségeket. Arról nem is beszélek, hogy a theoló- gián olyanokkal, akik latint és gö'ögöt nem tudtak, szóba sem állanak. Ne emlegessük azonban folyton az egyetemeket és főiskolákat, ne fejtegessük tovább a latin nyelv ismeretének lényegében gyakorlati hasznát Emelkedjünk magasabb szellemi síkba és innen nézzük a problémát Ha csak felületesen szemléljük is a magyarság történetét, azt látjuk belőle, hogy a latin nemzeti tárgy. A magyar országgyűlések még a mult század elején is latinul tárgyaltak. Irodalmunk tele van görögrómai szellem hatásával A mindennapi nyelvhasználat is rengeteg latin szót tartalmaz. Nemcsak a mi nemzeti kultúránk, hanem az európai kultúra is a görögök és rómaiak kultúrájának alapján fejlődött és máig is annak alapján áll. Nem értjük meg a ma kultúráját, ha nem ismerjük a görög -római kultúrát. Nem lehet termékeny az a magyar, vagy egyéb irodalmi tanultság, amikor a diákot a fogalmi megismerésben nem vezette a klasszikus kultúra lényeges jegyeinek ismerete. Ha a matematika tanítása az alapműveleteknél kezdődik, akkor teljesen logikus, hogy az irodalmi tanítás is a gyökérnél kezdődjék. A klasszikus kultúra jelleménél fogva fontos a klasszikus nyelvek és irodalmak, de legalább a latin nyelv és irodalom tanítása. Ma a kollek'ivum korszakában élünk. A kollektivum pedig szükségképen uniformizálódásra vezet. A klasszikus kultúra a maga individualizmusával nagyon jól ellensúlyozza a kollektivizmusnak a kinövését, az uniformizálódást. Már most égetően szükségessé vált a korszellem következtében a védekezés, hogy kultúránkat, amely éppen sokszínűsége folytán olyan értékes és vonzó, megvédjük az ellaposodás- tól. Erre pedig a klasszikus irodalomnak a középiskolában való minél intenzivebb és lelkesebb tanítása az egyik főeszköz. Orosházán, ebben a minden kulturális dolog iránt oly fogékony
