Vízrajzi Évkönyv 100., 1995 (Budapest, 1996)

Tartalomjegyzék

alatti vizek minőségi jellemzőit is. Igény esetén az adatokat meghatározott szempontok szerint válogatják, csoportosítják, értékelik. Folyamatban van a vízföldtani adatok számítógépi tárának megvalósítása, amely lehetővé teszi sok adat tárolását, kezelését, gyors szolgáltatását.

* * *

A Vízrajzi Évkönyv századik kötetének megjelenése, az egységes magyar vízrajzi szolgálat megalapításának 110. évfordulója alkalmából összehasonlítva a vízrajzi adatok gyűjtését és közreadását más országok hasonló tevékenységével megállapítható, hogy vízrajzi adatgyűjtésünk, értékelésünk, közreadásunk fejlődése nem maradt el más országok vízrajzi szolgálatának fejlődésétől. Egyes vízfolyásoknak, mint például a Nílusnak, a Szajnának, a Rajnának, a Rónak, a Mississippinek vannak hosszabb időszakot álfogó vízállásadatai, egész országra kiterjedően azonban csak Svájcnak a vízállásadatai jelentek meg nyomtatásban távolabbi időponttól, 1867-től kezdődően, de vízrajzi adatközlésünk tartalma, sokoldalúsága megelőzte a külföldi hasonló adatgyűjteményeket.

A lelkiismeretes, körültekintő fejlesztési munkák eredményeképpen Magyarország megteremtette a Kárpát-medence vízrajzi és meteorológiai hálózatát és kidolgozta a mérési eredmények közreadásának módjait és lehetőségeit. Ennek a hálózatnak jelentős része az első világháborút követő területelcsatolások következtében az utódállamok kezelésébe került. Historia est magistra vitae, mondták és írták a deák nyelvet is használó eleink. A vízrajzi adatgyűjtés, -tárolás, -értékelés, közreadás fejlődésének áttekintése segít mai feladatainak megfogalmazásában, megoldásában is. Felveti a szükségességét annak, hogy meghatározzuk a vízrajzi adatgyűjtés, -értékelés és -közreadás fejlesztési feladatait, teendőit. Ezek vázlatosan a következők:

1. Meg kell határozni az ország vízzel való gazdálkodási tervének főbb területeit, irányait. Bár nem folytatunk tervgazdálkodást, a vízzel való gazdálkodás irányításának, felügyeletének kormányzati feladatnak kell lennie.

2. Meg kell fogalmazni a vízgazdálkodás szakágazatainak a vízrajzi adatok iránti igényét, ide értve a vízminőségi jellemzőkkel, a vízfogyasztásokkal kapcsolatos igényeket és az emberi tevékenységek vízrajzi hatásainak megállapítását is.

3. Figyelembe véve a vízrajzi adatgyűjtésnek már meglevő szervezetét, a mai vízrajzi szolgálat fejlesztésével kialakítani szükséges azt a szervezetet, amely a jövőben gyűjteni, mérni, értékelni, tárolni és szolgáltatni fogja a vízrajzi adatokat. Ki kell elégíteni a szervezet működésének feltételeit, biztosítani kell a munkák megfelelő erkölcsi és anyagi elismerését, és meg kell követelni a szervezet fegyelmezett működését.

4. A vízrajzi adatok iránti igényeket alapul véve fejleszteni kell a vízrajzi hálózatot, a mérési módszereket, műszereket, felszereléseket. A fejlesztést ki kell terjeszteni mind a felszíni, mind pedig a felszín alatti vizekre.

5. Fejleszteni szükséges a vízrajzi adatok értékelésének, tárolásának, módját.

6. Fejleszteni kell a vízrajzi adatok közreadásának módját, ide értve az esetenkénti riasztásoktól az adatok gyors szolgáltatásán át az adattári közvetlen adatszolgáltatásokig és a Vízrajzi Évkönyvek kiadásáig terjedő közreadások tevékenységeit.

7. Vízgazdálkodási feladataink megfelelő megoldása által megkívánt szintre kell fejlesztenünk kapcsolatainkat a szomszédos országok hidrológiai és meteorológiai szolgálataival. Ilyen vonatkozásban a legkedvezőbb helyzetben a szlovák vízrajzi szolgálattal való együttműködésünk van, a romániai szolgálattal ezideig nem sikerült együttműködésünket megfelel mértékben fejleszteni és a közelmúlt évek háborús cselekményei miatt sok teendőnk van még a déli szomszédainkkal való hidrológiai együttműködést illetően is.

Az eddigi tapasztalatok felhívják a figyelmet arra, hogy a Vízrajzi Évkönyv az utolsó előtti szeme annak a láncnak, amelynek az első tagja a vízrajzi adatok meghatározása, az utolsó pedig az adatok használata. Ennek következtében azon felül, hogy az adatoknak pontosaknak kell lenniük, törekednünk kell arra, hogy az Évkönyv jól áttekinthető szerkezetű, köny- nyen használható legyen.

A Vízrajzi Évkönyv századik kötetének kiadásával kapcsolatosan nyilvánvalóan figyelmünket elsősorban az Évkönyv fejlesztésére kell fordítanunk. Az Évkönyv tartalmának igazodnia kell az ország vízgazdálkodásának igényeihez. Tartalmaznia kell mindazokat az elsődlegesen fontos vízrajzi alapadatokat, amelyekre az ország vízgazdálkodásának fenntartásához és fejlesztéséhez szükség van, vagyis lehetővé kell tennie a tájékozódást vízkészleteink hely és idő szerinti eloszlásáról, mennyiségi jellemzőiről.

Fejleszteni szükséges az Évkönyv szerkesztésének módját, alkalmazva az újabb számítástechnikai módszereket, eszközöket. Lehetővé kell tenni, hogy az Évkönyvben közzétett, valamint az egyéb, a központi-XIX-