Vízrajzi Évkönyv 100., 1995 (Budapest, 1996)

Tartalomjegyzék

nyeit közük. Ez a kötet a Vízrajzi Osztály évkönyveinek utolsó tagja.

A Vízállások 1930. évi, XXXV. kötete Vízrajzi Évkönyv címmel jelent meg és egyesítve tartalmazza a Vízrajzi Osztály évkönyvének és a Vízállások című kötetnek az anyagát. Megtalálhatók benne a napi reggeli vízállások, azok havi és évi jellemző értékei, a gyakoriságok és a tartóssági adatok, a keresztszelvények és a mért vízhozamok, a csapadékadatok, a tárgyév vízjárási és meteorológiai jellemzése, a Vízrajzi Osztály működésének és szervezetének adatai.

A XXXVI. (1931. évi) kötet tartalmazza a Balaton felméréséről szóló beszámolót, a XXXVII (az 1932. évi) pedig a Velencei-tó felvételének adatait.

Az 1941. évi (a XLVI.) kötetig megjelenő évkönyvek tartalma részben a csapadékadatokkal, részben a vízmércék és a meteorológiai állomások térképével, majd az alföldi talajvízkutak jellemzőivel, a csőkutak hálózatának adataival, a csapadéktérképekkel, a Duna menti vízrajzi alappontok jegyzékével, a gázlómélységek ábrájával, az 1938. évi bécsi döntés alapján Magyarországhoz csatolt területek vízrajzi adataival és a hótakaró jellemzőivel fokozatosan bővült.

Az 1941. évi (XLVI.) és az 1944. évi (XLIX.) kötet, valamint az azokat az 1950. évi (LV.) kötetig követő kötetek anyaga a háborús cselekmények következtében hiányos, terjedelmük pedig azokénál részben a harci cselekmények, részben pedig az egyes területrészek elcsatolása következtében szükebb, szerkezetük azonban nem változott. A tartalom az 1951. évi (LVI.) kötettől kezdődően a harmadrendű vízmércék adataival, valamint a megelőző időszakok egyes vízrajzi jellemzőivel bővült. Ezt a kötetet már a Vízrajzi Intézet jogutóda, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet adta ki.

Az 1952. évi (LVII.) kötet tartalmazza először a napi vízhozamadatokat, a források vízhozamait és a talajvízállási görbéket. Az 1953. évi (LVIII.) kötetben a vízhozammérési eredmények helyett vízhozamgörbék vannak és orosz, francia és német nyelvű tartalomjegyzék is segíti a kötet használatát.

Az 1955. évi (LX.)-1958. évi (LXIII.) kötetek két forrás vizhozamadataival, valamint karsztvízadatokkal és párolgásértékekkel bővültek, az 1959. évi (LXIV.) kötet további meteorológiai adatokat is tartalmaz. Az 1960. évi (LXV.) - 1969. évi (LXXIV.) kötetek újabb talajvízszintadatokkal, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ kiadványainak jegyzékével, meteorológiai és karsztvízszint adatokkal bővültek. Az 1970. évi (LXXV.) — 1975. évi

(LXXX.) kötetek terjedelme, szerkezete részben egyes vízmércéknek a vízügyi igazgatóságokhoz való átkerülése, részben pedig a gépi adatfeldolgozásra való áttérés miatt módosult, az 1971. évi (LXXVI.) kötettől kezdődén az Évkönyvhöz négy állomáshálózati térkép is csatlakozik.

Az 1976. évtől (a LXXXI. kötettől) kezdődve a mostani, 1995. évi (C.) kötetig az Évkönyv tartalma annyiban módosult, hogy elmaradtak a csapadékok és a léghömérsékletek területi eloszlását szemléltető térképek, de fontosságuknak megfelelően bővültek a felszín alatti vizeket jellemző adatok. Egyes hidrológiai mennyiségeknek — a felszíni és a felszín alatti vizekre vonatkozóan egyaránt — esetenként hosszabb időszakbeli alakulását szemléltető adatok is találhatók egyes kötetekben.

h. Adatközlés adatgyűjteményekben, tanulmányokban

A fentebbiekben említetteken kívül más adatgyűjteményekben, tanulmányokban is számos vízrajzi adat jelent meg az évek során. A kiadványok egy része vízrajzi adatok összefoglalása, más részük vízrajJEGSZAKADÁS

ÍÉ

BUlíA KlillABÁSA

MAGYAR ORSZÁGBAN,

1838. ÉVI UÖJTMAS HAVÁN.

HIVATALOS ADATOK, ii ÖN SZEMLÉLETE SZERINT

NÉMET NYELVEN ШЛТТЛТОТТ

Trattner Jánostól*

magyarra fordította

Sas. I.

BUDÁN,

Nyonmtolt Gyuriáu cs Bagó betűivel es költségévé!

1 8 3 8«

Trattner János 1838. évi árvizet ismertető könyvének címlapja-XI-