Vízrajzi Évkönyv 100., 1995 (Budapest, 1996)
Tartalomjegyzék
Az 1838. évi árvíz tetözési magasságának jele a budai Fő utcában levő volt ferences templom belső pillérén Az 1875. évi árvíz tetözési magasságának jele az újlaki templom belső pillérén árvizek több magassági jegye található ma is az országban, többek között Budapest épületein is (például a Vigadó téri hajóállomás falán, a Rókus kápolna, a Fő utcai volt ferences templom pillérén stb). Az utóbbi évszázadban levonult árvizek tetözési magasságának helyszíni megjelölését kár volt elhagyni (csak az utóbbi évben vetődött fel javaslat az árvízi jelek használatára). c. Adatközlés újságokban Magyarországon már az elmúlt évszázadban rendszeresen közöltek vízállásadatokat az újságok. Az adatok közreadásának ez a módja ma is használatos, azzal a módosítással, hogy az adatközlés kiterjed a vízhőmérsékletekre is. Rendkívüli vízrajzi eseményekről (árvizekről, belvizekről, aszályokról, víz- szennyezésekről), a fenyegető károk elhárításáról, a bekövetkezett károkról az újságok rendszeresen tájékoztatásokat közölnek. d. Adatközlés a rádióban, televízióban A Magyar Rádió 1929 óta (az 1996. évi műsorrend szerint a Petőfi adón 13,45 perces kezdettel) közli az Országos Vtzjelzö Szolgálat vízállásjelentéseit. A tájékoztatás kiterjed a Duna, a Tisza és az elsőrendű mellékfolyók napi vízállására (cm-ben és a vízjáték százalékában kifejezve), a vízhőmérsékletre, az egy, valamint a két nap elteltével várható vízállásokra, a jégviszonyok jellemzőire, a Duna gázlóviszonyaira, a Balaton, a Velencei-tó és a Fertő-tó vízállására és vízhőmérsékletére. Naponta egyszer orosz, valamint francia nyelven közli a Petőfi adó a Duna és a Tisza főbb szelvényeinek napi, következő napi, valamint két nap elteltével várható vízállásait is. Ezeken kívül a rendkívüli vízrajzi eseményekről (árvizekről, belvizekről, aszályokról, vízszennyezésekről), a várható károk elhárításáról, az esetlegesen bekövetkezett pusztításokról a televízió híradásai rendszeresen tájékoztatnak. e. Adatközlés telefon-, valamint telexvonalon Az Országos Vízjelző Szolgálat az önműködő hid- rometeorológiai információs rendszerben (a HÍR rendszerben) 1989 óta hidrológiai és a vízjárás szempontjából fontos meteorológiai adatokat táblázatos, grafikus, valamint térképes alakban telefonvonalon is nyilvánosságra hoz. Ezen kívül 1976 óta a telexvonalon elérhető HYDROINFORM rendszerben is szolgáltat vízrajzi adatokat. Ugyancsak tclexvonalon van kapcsolatban az Országos Vízjelzö Szolgálat az Országos Meteorológiai Szolgálattal, a Duna menti országok hidrológiai és hidrometeorológiai központjaival, valamint a vízügyi igazgatóságokkal. f Adatközlés térképeken A vízzel való gazdálkodáshoz mindenekelőtt ismerni kell a vizek (a vízfolyások, az állóvizek, a források) helyét. Történelmi adataink alapján nyilvánvaló, hogy már a Pannónia területén lakó rómaiak is ismerték a területen levő vízfolyásokat és állóvizeket, sőt nem csupán ismerték, hanem névvel is ellátták és vallásos tiszteletben is tartották azokat. A Duna latin neve, mint tudjuk, Danuvius, a Rábáé Arrabo, a Balatoné Pelso stb. volt. Ismerték a települések környékén levő forrásokat is. Egyrészük vizével, amint az ásatások eredményei is mutatják, lakóházaikat, közkút- jaikat, fürdőiket látták el, föléjük szentélyt építettek. A Kárpát-medence vízrajzi adatainak meghatározásában számottevő előrehaladást jelentett a vízrajzi jellemzőket is tartalmazó térképeknek a megszer-III
