Vízrajzi Évkönyv 100., 1995 (Budapest, 1996)

Tartalomjegyzék

legkisebb értéke a Kékestetőn mért 440,0 mm, a legnagyobb a Szegeden mért 1168,6 mm volt. Ez utóbbi az 1994. évben ugyancsak Szegeden mért 1188,0 mm értéktől számottevő mértékben nem tér el. A kékestetői 440,0 mm-es érték viszont csak kissé több, mint a fele az előző évben mért legkisebb, 815,4 mm, Keszthelyen mért értéknek.

c. VÍZJÁRÁS

Vízfolyásaink vízjárását, mint általában más vízfolyásokét is, egyrészt a természeti viszonyok, másrészt az emberi beavatkozások határozzák meg. Ezek a körülmények időbeli, valamint hely szerinti változásuktól függően egymás hatását erősíthetik vagy mérsékelhetik.

V I ' г I ~1 1 V

1920192Д 1930 1940 1950 1960 1970 1980 1990

Időszak, év

A Duna magyar szakaszának 1995. évi vízjárását a természeti viszonyokon kívül egyrészt az osztrák vízlépcsők, másrészt a bősi vízerműrendszer működése befolyásolta. A dunacsúnyi mederelzáráson át a Duna- csúny és Szap közötti szakaszra, éppúgy, mint az előző évben, csak viszonylag kis vízhozamokat bocsátottak, a bősi erőmű alvízcsatornáján át visszafolyó víz befolyásolta a felette, valamint a folyásirányban lejjebb levő szakasz vízállásait, vízhozamait. Az alvízcsatoma visszatorkollása feletti Duna-szakaszon a vízállások a viszonylag kicsiny vízhozamok következtében alacsonyak voltak. Dunaremeténél például az 1995. évi legalacsonyabb vízállás —37 cm, a legmagasabb 310 cm volt, az eddig mért legalacsonyabb vízállás, ha az 1992. évi októberi mederelzárás hatását nem vesszük figyelembe, 161 cm (1991. 12. 18-án), a legmagasabb 720 cm (1991. 08. 06-án) volt, vagyis a két legalacsonyabb vízállás közötti különbség 198 cm, a két legmagasabb különbsége pedig 410 cm, vagyis igen jelentősen befolyásolja a dunacsúnyi mederelzárás a felsődunai vízhozamokat.

A Duna magyarországi szakaszán az 1995. évben három, tetözési magasságaikat tekintve egymástól számottevő mértékben el nem térő árhullám vonult le: kettő júniusban, a harmadik szeptember elején. Közülük a legmagasabb tetözés a Rajka és Budapest közötti szakaszon a szeptemberi, a Budapest és Mohács közötti szakaszon a júniusi volt. tetözési magasságuk: Rajka: 109

(639) cm, Dunaremete: 310 (720) cm, Medve: 567 (781) cm, Komárom: 541 (782) cm, Budapest: 591 (867, jeges) cm, Dunaújváros: 470 (890, jeges) cm, Mohács: 746 (1010, jeges) cm. A tetözési magasságok melletti zárójeles értékek az eddig mért legmagasabb vízállásokat jelentik. Látható, hogy nem csupán a felsödunai, hanem az egész magyar Duna-szakaszon az 1995. évi tetőzések lényegesen alacsonyabbak voltak az eddig előfordult legmagasabb vízállásoknál.

A Duna és elsősorban a magyar Felsö-Duna vízjárásán az 1995. évben is meglátszottak nem csak a természeti tényezők, hanem a vízerőművek, főképpen pedig a bősi vízerőmű hatása is. A Rajka és az alvízcsatoma torkolata közötti szakaszon az 1995. év folyamán a vízhozamok lényegesen kisebbek voltak, mint az erőmű üzembehelyezése előtti években. Dunaremeténél például a vízhozamok 1995. évi két szélső értéke 113 m3/s és 1380 m3/s volt (a dunacsúnyi mederelzárás megépítése előtti, 1991. évben a legkisebb, illetőleg a legnagyobb vízhozam 787 m3/s és 8800 m3/s volt/. A hősi erőmű visszatorkollása alatti szakaszon a lefolyási viszonyokat módosító hatás kisebb volt: Medvénél a vízhozamok 1995. évi szélső értéke 881 m3/s és 5220 m3/s, Budapestnél 1080 m3/s és 5310 m3/s. Mohácsnál pedig 1240 m3/s és 5260 m3/s volt.

Időszak, év

Az 1995. évet illetően is meg kell állapítani, hogy a dunacsúnyi mederelzárás következtében a jobb oldali mellékágrendszerek jellemzői igen nagymértékben, nagyon kedvezőtlenül változtak meg. Ez a változás az 1995. évben, sajnos, folytatódott. Az ágrendszerek eredeti természeti szépségét hiába keressük. Remélhető, hogy visszaállnának az eredeti, vagy ahhoz nagyon hasonló természeti viszonyok a jobboldali ágrendszerekben, ha biztosítani lehetne, hogy azokba a dunacsúnyi elzárás megépítése előtti időszaknak megfelelő módon és mennyiségben kerüljön víz (például kisebb vízlépcsőknek a középvízi mederbe építésével; ezekkel a mellékágak vízellátása szabályozható lenne, bennük a növény- és az állatvilág fejlődéséhez kedvező körülmények alakulnának ki, a terület, természeti értékeinek visszaállítása mellett idegenforgalmi, üdülési, valamint sportcélokra hasznosítható lenne).-94-