Vízrajzi Évkönyv 99., 1994 (Budapest, 1995)

Tartalomjegyzék

egyes területek hidrológiai viszonyaira vonatkozó ismereteink gyarapítása szempontjából van szükségünk.

A források 1994. évi vízhozamainak alakulásáról a B. 4. fejezet f. jelű táblázata és g. jelű ábrái tájékoztatnak. (A táblázat csak a nagyobb hozamú fonások adatait tartalmazza, a fomáshozamok évi változásának ismertetésekor azonban a kisebb vízhozamú fonásokra is kitérünk.)

A források vízhozama 1994-ben általában nagyobb volt, mint a megelőző évben, csak néhány forrás hozama egyezett meg az előző évivel, vagy volt kisebb annál.

Az ország egyes területein a fonások hozama 1994- ben a következőképpen alakult:

A Keszthelyi-hegység területén levő Hévízi-tó fonásának hozama tovább növekedett és átlagosan elérte a 372 1/s-ot (az előző évben 343 1/s volt az átlagos hozama). A vízhozam növekedésének oka egyrészt a kiemelt bányavíz mennyiségének csökkenése, másrészt pedig a Keszthelyi-hegység területére 1994-ben hullott csapadék mennyiségének az 1993. évihez viszonyított növekedése volt.

Lényegesen, az 1993. évinél 30 mm-rel kevesebb csapadék hullott 1994-ben a Balaton-feívidékre. Ennek következtében a balatonfüredi Koloska-fonás az év folyamán száraz volt. A pécselyi Zádor-kút és a vászolyi Nagy-forrás 1994. évi átlagos hozama ennek ellenére tovább növekedett: a Zádor-kúté az 1993. évi átlagosan 2,3 1/s-ról 5,7 1/s-ra, a Nagy-forrásé 13 1/s-ról 22,5 1/s- ra. Növekedett a pulai Kinizsi-forrás 1994. évi hozama is: az 1993. évi 2,3 1/s-ról 6,5 1/s-ra. A forráshozamok növekedésének oka feltehetőleg az 1993-1994. évi télen lehullott nagyobb mennyiségű csapadék volt.

A Déli-Bcikony területén az 1994. évben két forrás kivételével valamennyi forrás évi átlagos hozama meghaladta a megelőző évi átlagos hozamot. Az öskűi Tá- loki-forrás 1994. évi átlagos hozama az előző évi 127 1/s-ról 127,5 1/s-ra, a kádártai Utászházi-forrás átlagos hozama az előző évi 6,3 1/s-ról 8,1 1/s-ra, a kapolcsi Mázas-kút hozama 1,4 1/s-ról 1,5 1/s-ra, a tapolcai Ma- lom-tó-forrás évi átlagos hozama 89 1/s-ról 1301/s-ra, a Királykút II-forrás hozama pedig évi átlagos értékben 1,1 1/s-ról 10,8 1/s-ra növekedett meg. A növekvő forráshozamok között kivétel volt az Őskői Gyélaki-forrás hozama: 1994. évi átlagos értéke 16 1/s volt, szemben a megelőző évi 28 1/s-inal. A hajmáskéri Községi-forrás az 1994. évben is száraz volt. A Tapolca környéki forrásvízhozamok 1994. évi növekedésének oka a nyirádi bányavízemelés 1991. évi megszüntetése volt.

Az Északi-Bakonyban fakadó bakonybéli Szentkút- forrás 1994. évi átlagos vízhozama az 1993. évi 2,1 1/s-ról 3,7 1/s-ra növekedett, annak ellenére, hogy a területen az 1994. évi csapadék mennyisége nem érte el a sokévi átlagot. A forráshozam növekedésének oka feltehetőleg a csapadék éven belüli, a forráshozam alakulása szempontjából kedvező eloszlása volt.

A Budai-hegységben fakadó óbudai Árpád-forrás 1994. évi átlagos hozama az előző évi átlagosan 121/s- ról 12,1 1/s-ra, a zsámbéki Törökkút-forrásé 1,4 1/s-ról 2,21/s-ra növekedett.

A Pilis-hegységben levő Sztara Voda-forrás vízhozama a megelőző évihez viszonyítva nem változott, 0,7 1/s volt. Az állandóság oka feltehetleg az, hogy a vulkáni tufából álló vízgyűjtőterületen a csapadék beszivárgása kisebb mértékű, mint az egyéb kőzetek esetén és így kevésbé befolyásolja a foirások hozamának alakulását.

A Börzsöny-hegységbeli foirások előző évekbeli hozamcsökkenése az 1994. évben a legtöbb forrás esetében már nem folytatódott, néhány forrás évi átlagos hozama pedig kismértékben növekedett. A nagybörzsönyi Rózsatáró-forrás évi átlagos hozama az előző évi 0,71/s-ról 0,41/s-ra csökkent, a kóspallagi Vasutas- kút forrásának hozama az előző évihez viszonyítva nem változott, 0,2 1/s volt. A perőcsényi Községi-forrás vízhozama az előző évi 1,0 1/s-ról 1,1 1/s-ra növekedett és ugyancsak növekedett a szokolyai Csurgó-forrás évi átlagos hozama is (1,8 1/s-ról 3,2 1/s-ra). Növekedett az 1994. évben a diósjenői Gál-kút-foirás évi átlagos hozama (0,7 1/s-ról 1,7 1/s-ra), valamint a kemencéi Kenyeres-forrás hozama is (1,8 1/s-ról 2,41/s-ra).

A Cserhát-hegységben levő cserhátsurányi Falu-forrás 1994. évi átlagos vízhozama 1,7 1/s volt (a megelőző évi átlagos forráshozam 0,6 1/s volt), az ecsegi Hármas-forrás 1993. évi átlagos hozama (0,9 1/s) 1,3 1/s-ra növekedett.

A Karancs-Medves-hegységben levő Somoskőújfalui Községi-forrás előző évi, 0,7 1/s átlagos vízhozama 1,41/s-ra növekedett meg.

A Bükk-hegységre az 1994. évben hullott csapadék összege 503 mm volt, mintegy 200 mm-rel kevesebb a sokévi átlagnál, de 35 mm-rel több az előző évi csapadékmennyiségnél. Elmek a viszonylag kicsiny mértékű csapadéknövekedésnek a hatása néhány forrás vízhozamának alakulásán már észlelhető volt; például a Ha- rica-völgy forrásainak 1994. évi átlagos hozama az előző évi 0,15 1/s-ról 6,4 1/s-ra, a nagyvisnyói Nagy- völgyi-patak forrásának évi átlagos hozama 1,6 1/s-ról 9,2 1/s-ra, a Bán-völgyi-patak forrásáé 7,3 1/s-ról 19,7 1/s-ra növekedett. A mályinkai Mária-forrás átlagos hozama 0,14 1/s-ról 0,39 1/s-ra, a Baróc-völgyi-patak forrásának átlagos hozama pedig 4,3 1/s-ról 13,0 1/s-ra növekedett meg az 1994. évben.

Növekedett a Bükk-hegység nyugati részén levő szilvásvárad! foirások hozatna is az 1994. évben. A Szikla-forrás hozama az 1993. évi 61,2 1/s-ról 92,1 1/s-ra, a Szalajka-forrás évi átlagos hozama 24,5 1/s-ról 58,6 1/s- ra, a Síkfőkút-forrás évi átlagos hozama 0,97 1/s-ról 1,27 1/s-ra gyarapodott az 1994. évben.

A Bükk-hegység déli részén levő kácsi Meleg-fürdő fonásának évi átlagos hozama 1993-ról 1994-rc 12,2-93-