Vízrajzi Évkönyv 98., 1993 (Budapest, 1994)
Tartalomjegyzék
csengeri legmagasabb vízállás 426 cm-rel volt alacsonyabb, mint az eddig mért legmagasabb, 902 cm-es vízállás. (Ezt 1970. 05. 14-én mérték.) A Bodrogon 7995-ban március végén-április elején, valamint december végén vonult le egy-egy jelentősebb árhullám. Vízállása az év több szakaszában csak igen kismértékben változott. Az év folyamán Felsőbereckinél a legmagasabb vízállást, 553 cm-t áprilisban mérték. Ez 193 cm-rel volt alacsonyabb az eddig (1980. 07. 28-án) mért legmagasabb vízállásnál. Az árhullám tetőzésekor lefolyt vízhozam 351 m3/s volt. Számottevő volt a decemberi árhullám is: a tetőzés Sárospataknál 76 %-os, Felsőbereckinél 73 %-os volt. A Sajó vízállása /995-ban csak igen kismértékben változott. Vízállásainak ingadozása Felsőzsolcánál csak kissé haladta meg az egy métert. (1992. évi vízszint ingadozása ugyanebben a szelvényben 223 cm volt.) Jellegzetes volt a Sajó 1993. évi kisvizeinek alakulása: az évi kisvizek a vízmérceszelvényben 8 - 19 cm-rel voltak alacsonyabbak az addig mért legalacsonyabb vízállásoknál, és az 1993. évi középvízállások is mintegy 30 - 60 cm-rel voltak alacsonyabbak a megelőző 10 évnyi időszak évi átlagos közepes vízállásainál. Ugyancsak kismértékben ingadoztak az 1993. évben a Hemád vízszinei is. Legmagasabb vízállását 1993-ban április első felében mérték. Az Hidasnémetinél nem érte el a 100 cm-t, nagymértékben elmaradva a hidasnémeti szelvényben eddig mért legmagasabb, 410 cm-es vízállástól. A Körösök vízállásait a bökényi, a békésszentandrási, a körösladányi, a gyulavári és a békési duzzasztó jelentősen befolyásolja. Ennek következtében a vízrendszerben a vízállások 1993-ban nemcsak természeti hatások, hanem a duzzasztók működése következtében is változtak. A Hármas-Körös kunszentmártoni vízmérceszelvényénél az 1993. évi legmagasabb vízállást, 646 cm-t áprilisban mérték. Ez 301 cm-rel volt alacsonyabb a szelvényben eddig (1970. 06. 15-én) mért legmagasabb vízállásnál. Ezt az áprilisi árhullámot követően még három kisebb, majd decemberben egy nagyobb árhullám vonult le a kunszentmártoni szakaszon. Az áprilisi árhullám tetőzésekor lefolyt, 1993. évi legnagyobb vízhozam 516 nfVs volt. Az évi legalacsonyabb vízállás -132 cm, a legkisebb vízhozam 20,1 m3/s volt. Mindkét érték meghaladta az előző évi megfelelő értéket. A Maros makói szakaszán 1993-ban márciusban, áprilisban, szeptemberben és decemberben vonult le egy-egy kisebb árhullám. Az év folyamán mért vízállások két szélső értéke -87 cm és 288 cm, a vízhozamoké 48,6 m3/s és 634 m3/s volt. Az évi legalacsonyabb vízállás csak 16 cm-rel volt magasabb az eddig (1990. 08. 06-án) mért legalacsonyabb vízállásnál, az évi legmagasabb vízállás viszont 337 cm-rel volt alacsonyabb az eddigi (1975. 07. 10-én mért) legmagasabb vízállásnál. A 643 m3/s meghaladta az előző évi legnagyobb vízhozamot, a 278 m3/s-ot. A Balaton vízállásait az 1993. évben is a siófoki zsilippel szabályozták. A vízszín ingadozása az év folyamán Tihanynál 57 cm, Keszthelynél 63 cm, Balatonjűzfónél 66 cm volt. A tó más részein a vízállások ingadozása főképpen a vízlengés következtében az említettektől eltérő is lehetett. A szél hatására a Balaton vízszinei az 1993. évben is változtak. Délnyugati szél hatására Fűzfőnél, északkeleti szélkor Keszthelynél emelkedik meg a vízszín, a délkeleti szél pedig a vízszín keresztirányú emelkedését okozza. 1993-ban a 10 cm-nél nagyobb vízszintkülönbségek száma 29, a 20 cm-nél nagyobbaké 4 volt és egy esetben fordult elő Balatonfözfö és Keszthely között 35 cm-es vízszintkülönbség. A Balatonénál jóval kisebb területű Velencei-tó vízszíne az 1993. évben a Balatonénál kisebb mértékben ingadozott; az agárdi mércével mért vízállások szélső értéke 124 an és 81 cm volt. Amint említettük, vízfolyásaink, állóvizeink hidrológiai - hidraulikai viszonyait részben a természeti tényezők, részben pedig az emberi beavatkozások befolyásolják. Ezekre a befolyásolásokra az egyes vízmércék adatait tartalmazó táblázatoknál külön nem hívjuk fel a figyelmet, többek között azért sem, mert a különböző hatások egyértelműen és egyszerűen nem választhatók szét. Nagyságukat a vízgazdálkodási feladatok megoldásakor esetenként kell mérlegelni. d. JÉGVISZONYOK A magyarországi vízfolyások, a Balaton és a Velencei-tó 1992-1993. évi télen észlelt jégviszonyairól a B.3. fejezet f. jelű ábrája tájékoztat.-92-
