Vízrajzi Évkönyv 98., 1993 (Budapest, 1994)
Tartalomjegyzék
alvízcsatoma visszatorkollása feletti Duna-sza- kasz vízállásai a viszonylag kicsiny vízhozamok következtében alacsonyak voltak. Duna- remelénél például az 1993. évi legalacsonyabb vízállás 15 cm, a legmagasabb 457 cm volt, de az évi közepes vízállás csak 69 an volt. Az eddig mért legalacsonyabb vízállás, ha az 1992. októberi mederelzárás hatását nem vesszük figyelembe, 161 cm volt (az 1982- 1991. időszakban), az eddig mért legmagasabb vízállás 717 cm volt (1991. 08 . 06-án), az 1982-1991. évi közepes vízállás pedig 365 cm volt. Az 1993. évben a Duna magyarországi szakaszán három árhullám vonult le; márciusban, július végén - augusztus elején és december végén. Közülük a legmagasabb Dunaremeténél és Nagybajcsnál a júliusi, Mohácsnál a decemberi volt. (Az 1993. évtől kezdődően a pozsonyi szelvény hidrológiai adatait az Évkönyvben nem közöljük. A Slovensky hydrometeorologicky ustav, bár az adatokat átadta, évkönyvbeli közlésük ellen tiltakozott.) Mohácsnál a decemberi árhullám tetőzési magassága 658 cm volt, több, mint három méterrel alacsonyabb, mint az 1965.06.19-én mért eddigi legmagasabb, jégmentes vízállás. Jellegzetes következménye volt a bősi vízerőmű működésének a Dunán 1993. májusának második felében, valamint júniusának közepén levonult apadási hullám. A hullám mélypontja május 20-án reggel haladt át a nagybajcsi szelvényen, 21-én reggel elérte Nagymarost, 22-én reggel áthaladt a dunaföldvári szelvényen és 23-án reggel elhagyta Baját. A hullám völgyelése a megelőző napok vízállásához viszonyítva Nagybajcsnál mintegy 70 cm, Dunaalmásnál 50 cm, Bajánál már csak 30 cm volt. Hasonlóan, de nagyobb mértékű völgyeléssel alakult a júniusi apadási hullám is. Az 1993. évi vízhozamok, éppúgy, mint a vízállások részben a természeti hatásoknak, részben pedig az erőművek kezelésének megfelelően alakultak. A dunaremetei vízhozamok az év folyamán - kivéve az •3 árhullámokat — kicsinyek voltak. A havi kisvízhozamok 200-300 m /s környékén változtak, a havi nagyvízhozamok, az árhullámokat kivéve, a 300-500 m3/s közelében voltak. Az 1993. évi legnagyobb vízhozam Dunaremeténél 2610 m3/s. Budapestnél 4540 m3/s, Mohácsnál 4470 m3/s volt. Sajnálattal kell megállapítani, hogy a dunacsúnyi elzárás 1993. évi működtetése következtében az elzárás alatti, az alvízcsatoma visszatorkollásáig teijedő, jobb oldali mellékág-rendszerek eredeti jellemzői igen nagy mértékben, nagyon kedvezőtlenül megváltoztak. Ha a jobb oldali mellékágrendszerek eredeti természeti értékeit visszaállítani és megőrizni akaijuk, sürgős intézkedésre van szükség annak biztosítására, hogy a mellékágrendszerekbe a dunacsúnyi elzárás megépítését megelőző időszaknak megfelelő módon és menynyiségben kerüljön víz (például kisebb vízlépcsők középvizi mederbe való építésével; ezekkel a mellékágak vízellátása szabályozható, a növény- és az állatvilág fejlődéséhez legkedvezőbb vízellátási viszonyok megvalósíthatók lennének). Az évi közepes vízhozamok alakulásának ábrája mind a budapesti, mind pedig a mohácsi szelvény esetében jól mutatja, hogy az 1993. év még a száraz időszakba tartozik. Ugyanerre utal a háromtagú mozgó átlagok vonala is. Valószínűleg hasonlóképpen alakulnak a vízhozamok a bősi alvízcsatoma visszatorkollása alatti magyar Duna-szaka- szon is.- 89 -
