Vízrajzi Évkönyv 98., 1993 (Budapest, 1994)
Tartalomjegyzék
vízhozamát ebben az évben mérték. Kisebb volt az aszály a Dunántúli Középhegység területén, sőt ott egyes források 1993. évi hozama kissé meghaladta az előző évi értékeket. Az egyes területrészek 1933. évi forráshozamainak alakulása a következő volt: A Keszthelyi-hegység területén a Hévizi-tó forrásának a megelőző időszak átlagánál (mintegy 500 1/s-nál) kisebb hozama /993-ban, kismértékben bár, tovább növekedett és elérte a 343 1/s 1993. évi átlagos értéket. (Az 1991. évi átlag még csak 213 1/s volt.) A növekedés oka egyrészt a nyírádi bányavízemelés mérséklése, másrészt pedig a Keszthelyi-hegység területére 1993-ban hullott csapadék mennyiségének az 1992. évihez viszonyított növekedése, de feltehetőleg az is hozzájárult a forrás hozamának növekedéséhez, hogy a hévízi termálkutakból kivett vízmennyiségeket korlátozták. Az éven belüli hozamváltozások oka feltehetőleg a termálkutakból kiemelt víz mennyiségének ingadozása és az északi zsilip küszöbszintjének többszöri változtatása. A Szent Mihály forrás 1993. évi átlagos vízhozama (0,5 1/s) kisebb volt, mint a megelőző évben (0,6 1/s). A Balatonfelvidéken levő források vízhozama az 1993. évben a balalonfiiredi Koloska-forrás kivételével kismértékben növekedett. A Koloska-forrás az 1993. évben sem adott vizet. Ezzel szemben a pécselyi Zádor-kút 1992. évi 1,2 1/s nagyságú vízhozama 1993-ban 2,3 1/s-ra növekedett. (A fonás hozamának sokévi átlaga 13 1/s). A vászolyi Nagy-forrás előző évi, 11,6 1/s nagyságú vízhozama 1993-ban 13,0 1/s-ra gyarapodott, de még ez az érték is kisebb, mint a sokévi átlag, a 20,0 1/s. Ugyancsak kisebb volt a sokévi átlagnál (a 12 1/s-nál) a pulai Kinizsi-forrás 1993. évi, 2,3 1/s hozama is, de nagyobb volt, mint a megelőző évi átlagos hozam, az 1,6 1/s. A forráshozamok növekedését jórészben a csapadék növekedése okozta. Felsőőrsön az 1993. évi csapadékmennyiség 560 mm volt (az előző évben 489 mm), Tihanyban 551 mm volt (az előző évben 476 mm volt). Feltételezhető, hogy a Koloska-forrás vízhozamnövekedését a közelében létesített vízműkútból való víztermelés akadályozza. A Déli-Bakony területén a 80-as évek utánpótlásának mintegy 30 - 60 %-át adó források hozama /993-ban hasonlóan gyengén növekedő irányzatú volt, mint a balatonfelvidéki forrásoké. A tapolcai Királykát П-forrás és a Malomtó-forrás hozama az 1992. évi 0,5-ről 1,1 1/s-ra, illetőleg 59 1/s-ról 89 1/s-ra változott. A kapolcsi Mázas-kút hozama változatlanul 1,4 1/s maradt, de a kádártai Utászházi-forrás hozama 5,6 1/s-ról 6,3 1/s-ra gyarapodott. Az ösküi Táloki-forrás 127 1/s-os hozama az előző évhez viszonyítva nem változott, a Gyélaki-forrás hozama 26 1/s-ról 28 1/s-ra növekedett. Ezen a területen az évi csapadékösszeg Tapolca környékén /993. évben valamivel kisebb volt, mint az előző évben (727 mm-ről 667 mm-re csökkent), de Öskü körzetében 468 mm-ről 506 mm-re növekedett. Az Észak-Bakonyban levő bakonybéli Szentkút-forrás jóval átlag (6 1/s) alatti hozama szintén növekedett; az /992. évi 1,4 1/s átlagos vízhozam az 1993. évben 2,1 1/s-ra gyarapodott. Ennek oka az évi csa padékmennyiség 54 mm-es növekedése; /992-ben 731 mm, /993-ban pedig 785 mm csapadék hullott Bakonybélen. Az utóbbi érték még mindig 48 mm-rel kisebb volt, mint a sokévi átlag. A Budai-hegységben az óbudai Árpád-forrás és a zsámbéki Törökkút-forrás jóval átlag alatti /993. évi közepes hozama 12 1/s és 1,4 1/s volt. Az előző évben a közepes fonáshozam 11,9 1/s és 1,2 1/s volt. Ennek okai az /993. évi átlag alatti csapadékösszegek voltak (Békásmegyeren 584 mm, a Széchenyi-hegyen 652 mm csapadék hullott). Ezek az értékek még az előző évinél is kisebbek voltak (mintegy 90 mm-rel). A Pilis-hegységben a szentendrei Stara-voda-forrás átlag alatti vízhozama is csökkent; 1992-ben 0,8 1/s, 1993-ban 0,7 1/s volt a fonás évi közepes vízhozama. Ezzel ellentétesnek látszik az a tény, hogy a szentendrei csapadék 1993. évi összege 7 mm-el nagyobb volt, mint a sokévi átlag (580 mm). Itt tűnik ki élesen, hogy a fonáshozamok jelentős csökkenésének okai nem csupán a kis évi csapadékösszegek, hanem, mint a Slara-voda-forrásnál is az a körülmény, hogy a téli csapadék évek óta nagyon kevés. A Börzsöny-hegység átlag alatti utánpótlású forrásainak 1993. évi hozamai még az előző évieknél is kisebbek voltak. A kóspallagi Vasutas-kúl hozama az 1992. évi 0,3 1/s-ról 0,2 1/s-ra, a szokolyai Csurgó-forrás hozama 2,0 1/s-ról 1,8 1/s-ra csökkent. A bemecebaráti Oszlopó-forrás vízhozama mindkét évben változatlanul 0,4 1/s volt. A diósjenői Gál-kút hozama 1,1 1/s-ról 0,7 1/s-ra csökkent. A kemencei Kenyeres B-forrás /992. évi 2,1 1/s-os közepes hozama 1993-ra 1,8 l/s-ra változott. A nagybörzsönyi Rózsa-táró-forrás az /992. évi 0,9 1/s helyett /993-ban már csak átlagosan 0,7 1/s-ot adott, a perőcsényi Községi-forrás évi átlagos vízhozama 1,2 1/s-ről 1,0 1/s-ra csökkent.- 102 -
