Vízrajzi Évkönyv 97., 1992 (Budapest, 1993)
Tartalomjegyzék
A Tisza szegedi vízhozamainak meghatározáskor a Maros hatásának figyelembevétele céljából a mindszenti vízállásokon kívül a makói vízállásokat is figyelembe kell venni. Ennek megfelelően az L értékét a segédtáblázatból a szegedi és a makói vízállások alapján kell meghatározni. Azoknak a szelvényeknek a vízhozamát, amelyekre vonatkozólag három- vagy többváltozós összefüggést közlünk, csak a másik két (illetőleg három) változót együttesen figyelembe véve lehet meghatározni (egyik változót sem szabad kihagyni a számításokból). Jellemző vízhőmérsékleti adatait azoknak a vízmércéknek közöljük, amelyek a vízhőmérséklet alakulása szempontjából hosszabb folyószakaszokat jellemeznek. A mérési mélység a vízfelszín alatti 20-40 cm. Egyes vízfolyások, illetőleg vízfolyásszakaszok - például a Sió, a tiszai vízrendszer egyes szakaszainak - hidrológiai jellemzőit (vízállását, vízhozamát stb.) különböző emberi beavatkozások - például a duzzasztóművek kezelése, vízeresztések, vízbevezetések - befolyásolják. A beavatkozások mértéke az idő függvényében változik, a hatásuk a vízállástól függően különböző hosszúságú vízfolyásszakaszokat érint. Ezeknek a hatásoknak időbeli és térbeli kiteijedése csak a mérési adatok részletes vizsgálata alapján határozható meg. A hordalékmozgás jellemzői - mind a tárgyéviek, mind pedig a többéviek - a mérési adatokból kiszámított értékek. Szélsőségként az eddigi, valamint a tárgyévi legnagyobb vízhozamoknak megfelelő, továbbá az eddigi és a tárgyévi legnagyobb mért értékeket tüntettük fel. A lebegtetett hordalék töménységének meghatározása céljából a vízmintákat a mérési szelvény 7-9 függélyéből veszik. A függélyenként 10, egyenletesen elosztott pontból vett egy-egy liternyi mintát összeöntik és az így összeöntött minta alapján határozzák meg a függély közepes töménységét. A szélső értékeket a hordalékmozgást jellemző mennyiségek közötti összefüggések extrapolálásával határoztuk meg, ezért ezeket csak közelítő értékeknek lehet tekinteni. 3. A felszín alatti vizek jellemzőit tartalmazó fejezetet kiegészítettük a fontosabb mélyfúrású kutak (rétegvíz- és karsztkutak) vízszintjeivel és néhány rétegvízkút vízszintgörbéjével. A források Balti tenger feletti magassága egyes esetekben a térképről leolvasott, más esetekben pedig méréssel meghatározott érték. 4. A hidrometeorológiai jellemzők fejezete a havi és az évi csapadékmennyiségeket, a hótakaró vastagságát és vízegyenértékét, valamint a szabad vízfelszín párolgását tartalmazza. AZ ADATGYŰJTŐ HÁLÓZAT TÉRKÉPEI a törzshálózati vízmércéket, kutakat, forrásokat és meteorológiai állomásokat, valamint a Központi Meteorológiai Intézet állomásait ábrázolják.- 16 -
