Vízrajzi Évkönyv 97., 1992 (Budapest, 1993)

Tartalomjegyzék

évi havi legnagyobb forráshozamoknak az eddig mért legnagyobb hozamokhoz viszonyított értékét és megvizsgáltuk, hogy az egyes források esetében és a tanulmányozott források átlagában az így kiszámított értékek hogyan viszonyulnak az előző év megfelelő értékeihez.

A többi forrás esetében az értékeléskor az 1992. évi átlagos vízhozamot hasonlítottuk össze az előző évi vízhozammal.

Az 1992. évi forráshozamok alakulásáról az ország területén délről észak felé haladva a következőkben adunk számot:

A Keszthelyi-hegység területén levő Hévízi-tó forrásának hozama az 1992. évben annak ellenére nem növekedett meg számottevő mértékben a megelőző két évi hozamokhoz viszonyítva, hogy a nyirádi vízkivételt 1992. januárjában nagyrészben megszüntették (az 1990., az 1991. és az 1992. évi átlagos forráshozam rendre 321, 313 és 330 1/s volt). A rendszeres vízhozammérést sajnos több körülmény nehezítette. A forrás hozamát számottevő mértékben az 1991. évi, az átlagot (a 642 mm-t) meghaladó (730 mm-es) és az átlagot megközelítő (635 mm-es), 1992. évi csapadék sem növelte meg.

A vonyarcvashegyi Szent-Mihály forrás 1992. évi átlagos hozama 0,6 1/s volt, 0,1 1/s-mal kisebb, mint a megelőző évben.

A Balaton-felvidéken 1992-ben a karsztos kőzetből fakadó pécselyi Zádorkút, a Vászolyi Nagy-forrás és a pulai Kinizsi-forrás hozamát mérték. A Zádorkút és a Kinizsi-forrás évi átlagos hozama a nyolcvanas évek átlagánál kevesebb, a Nagy-forrásé az 1991. évi átlagos hozamnál több volt. A növekedés oka feltehetőleg a helyi csapadék megnövekedése és a vízkivételek mérséklődése volt.

A Keleti-Bakony területén levő ösküi, gyélaki és táloki karsztforrás 1992. évi átlagos hozama kisebb volt, mint a nyolcvanas évek, valamint a megelőző év átlagos hozama. Ennek az az oka, hogy mind az 1991., mind pedig az 1992. évi csapadék mintegy 100 mm-rel kevesebb volt a sokévi átlagnál. Ez a magyarázata a Déli-Bakonyban levő kádártai Utászházi-forrás vízhozamcsökkenésének is.

Az Északi-Bakonyban levő bakonybéli Szentkút-forrás 1992. évi átlagos vízhozama kisebb volt az előző évinél, valamint az 1980-as évek átlagánál (1,4 1/s volt), annak ellenére, hogy a feltételezett vízgyűjtőterületére az 1992. évben hullott csapadék mennyisége (731 mm) megközelítette a sokévi átlagot, a 758 mm-t.

A Budai-hegység területén levő óbudai Árpád-forrás 1992. évi átlagos hozama 12 1/s volt, meghaladta mind a megelőző év, mind pedig a nyolcvanas évek átlagos hozamát. Feltehetőleg a csapadék mennyiségének növekedése volt az oka a forráshozam növekedésének. A Budai-hegység nyugati peremén levő zsámbéki Törökkút-forrás 1992. évi átlagos hozama kisebb volt, mint a megelőző évben.

A Pilis-hegységben levő, vulkáni kőzetből fakadó, szentendrei Stara Voda-forrás 1992. évi átlagos hozama (0,8 1/s) kisebb volt, mint a megelőző évben.

A Börzsöny-hegység területére 1992-ben kevesebb csapadék hullott, mint a megelőző évben és nem érte el az évi csapadékmennyiség a sokévi átlagot sem. Ennek ellenére egyes források átlagos hozama meghaladta az elmúlt évi értéket, más forrásoké azonban nem érte el azt. A legnagyobb mértékben a kemencei Kenyeres В jelű forrás hozama növekedett meg, a leginkább pedig a bernecebaráti Oszlopó-kút-forrás hozama csökkent 1992-ben. A hegység forrásainak évi átlagos hozama 0,3 és 2,0 1/s között volt; a vulkáni kőzetben nagyobb hozamú forrás nem tud kialakulni.

A Cserhát-hegységben csak a cserhátsurányi, vulkáni kőzetből fakadó Falu-kút-forrás hozamát mérték az 1992. évben. Hozama az elmúlt évekhez viszonyítva alig változott, 1,0 1/s volt.

Úgyszintén alig változott az 1992. év folyamán a Karancs-Médves-hegységben, Somoskőújfalunál levő Községi-fonás átlagos hozama is (nagysága 0,9 1/s volt). Ez a forrás ugyancsak vulkáni kőzetből kapja vizét.

A Bükk-hegység területére 1992-ben a sokévi átlagnál több, mint 200 mm-rel kevesebb csapadék hullott. Ennek megfelelően a források évi átlagos hozamai nem érték cl a megelőző évi megfelelő értékeket. Ez alól csak a Kácsi-forrás volt kivétel, annak évi átlagos hozama nagyobb volt, mint a megelőző évben. Ennek oka feltehetőleg a helyi csapadék átlagosnál nagyobb mennyisége. Ezen a területen a legnagyobb évi átlagos hozama (85,1 1/s) a Szikla-forrásnak volt, de jelentős mennyiségű vizet adott a Garadna-főforrás (60,3 1/s-ot), a Szalajka-forrás (48,7 1/s-ot) és a kácsi Hideg-forrás (27,4 1/s-ot) is. A többi forrás átlagos hozama 0,1 - 20 1/s közötti volt. A legkisebb évi átlagos hozama a Rejtek-forrásnak volt, 0,1 1/s.

Az Aggteleki-karszt területén 1992-ben hasonlóan száraz volt az időjárás, mint a Bükk-hegységben. A csapadék sokévi területi átlaga 655 mm. Ezt az értéket az 1991. évi csapadék mennyisége kissé meghaladta (700 mm volt), nem érte el azonban az 1992. évi csapadékösszeg (értéke 430 mm volt), a nyolcvanas évek halmozódott csapadékhiánya pedig közelítőleg egy teljes évi átlagos csapadékmennyiséggel volt egyenlő.

117-