Vízrajzi Évkönyv 97., 1992 (Budapest, 1993)
Tartalomjegyzék
A dunacsúnyi, október végi mederelzárás okozta alacsony vízállásokon kívül 1992-ben január végén és február elején, valamint szeptember végén voltak a vízállások alacsonyak. Pozsonynál például január utolsó és február első napján 73 cm volt a vízállás, 44 cm-rel magasabb az addig mért legalacsonyabb vízállásnál, a szeptember végén mért 32 cm pedig csak 3 cm-rel haladta meg az eddigi legalacsonyabb vízállást. Budapestnél a szeptember végi vízállás (72 cm) csak 21 cm-rel volt magasabb az addig mért legalacsonyabb vízállásnál, Mohács-nál pedig október 3-án mérték az 1992. év legalacsonyabb vízállását, a 103 cm-t. Ez 21 cm-rel volt magasabb az addig mért legalacsonyabb vízállásnál. A márciusi árhullám tetőzésekor Pozsonynál, Budapestnél és Mohácsnál rendre 4340, 4700 és 4440 m3/s vízhozam folyt le. Az évi közepes vízhozamok alakulásának ábrája és még inkább a vízhozamok háromtagú mozgó átlagának vonala jól szemlélteti, hogy mind a pozsonyi, mind pedig a mohácsi szelvényen átfolyó vízhozamok csaknem szabályos, mintegy 10-12 éves periódusidővel 1920 óta ingadoznak. Valószínűleg hasonlóképpen alakulnak az évi középvízhozamok a Duna magyar szakaszának más szelvényeiben is. A Rába vízállásai 1992-ben az 1991. évi vízállásokhoz hasonlóan aránylag hosszú időn át alacsonyak voltak, csak néhány kisebb árhullám futott az év folyamán a tartós kisvizekre. Ezek azonban folyásirányban lefelé haladva fokozatosan ellapultak, egyikük sem érte el az addig mért legmagasabb vízszintet. Szentgott- hárdnál például az 1992. évi legmagasabb vízállás a 348 cm tetőzési magasságú decemberi árhullám volt. Ez 122 cm-rel volt alacsonyabb az eddig mért legmagasabb vízállásnál. Úgyszintén a decemberi árhullám volt a legmagasabb 1992-ben a sárvári szakaszon is, 130 cm tetőzési magassága azonban 363 cm-rel volt alacsonyabb az addig mért legmagasabb sárvári árhullámnál. Az 1992. évi legmagasabb árhullám idején a szentgotthárdi szelvényen 458 m3/s, a sárvárin 163 m3/s vízhozam folyt át, mindkettő elmaradva az eddig mért legmagasabb vízálláskor lefolyó vízhozamtól. 1992-ben a Rába legalacsonyabb vízállása Szentgotthárdnál -94 cm, Sárvárnál -137 cm volt, mindkettő megközelítette a szakaszon eddig mért legalacsonyabb jég nélküli vízállást, a -103 és a -142 cm-t. Mindkét szelvényben augusztusban mérték az évi legkisebb értékeket. A hozzájuk tartozó vízhozam 6,64 m3/s és 9,15 m3/s volt. Az Ipolyon 1992-ben csak egy számottevő árhullám vonult le; március végén és április elején. Tetőzési magassága Balassagyarmatnál 334 cm volt, ennél a vízállásnál a szelvényen 107 m3/s folyt át. Az 1992. évi legalacsonyabb vízállást Balassagyarmatnál augusztusban mérték, a hozzá tartozó vízhozam 0,78 m3/s volt. A Dráva vízállásainak menetgörbéje az előző évekhez hasonlóan 1992-ben is szaporán ingadozott. A barcsi szelvényben a tárgyévi legmagasabb vízállást, 329 cm-t decemberben mérték. Ez 289 cm-rel volt alacsonyabb az addig mért legmagasabb vízállásnál. Vízhozama 1280 m3/s volt, a barcsi szelvényben az 1992. évi legalacsonyabb vízállást, -105 cm-t decemberben mértek. Akkor a vízhozam 153 m3/s volt. Az 1992. évi legalacsonyabb vízállás az addig mért legalacsonyabb vízállásnál csak 27 cm-rel volt magasabb. A Tisza felső szakaszán 1992-ben áprilisban, valamint november végén vonult le egy-egy árhullám. Tiszabecsnél közülük a legmagasabb a 400 cm-rel tetőző októberi-novemberi volt. Ez az árhullám Tivadarnál 615 cm-rel tetőzött, vízhozama 1610 m3/s volt. A tetőzési magasság 250 cm-rel volt alacsonyabb az addig mért legmagasabb tivadari árhullámnál. Az 1992. évi legalacsonyabb vízállás Tivadarnál -291 cm volt, akkor a szelvényen 29,5 m3/s folyt át. Ez a vízállás volt Tivadarnál az addig mért legalacsonyabb. Vásárosnaménynál, Lányánál, Záhonynál a vízállások, a vízhozamok hasonlóképpen alakultak, mint Tivadarnál, Dombrádhoz érve azonban már észrevehetően ellapultak. Folyásirányban lefelé haladva számottevően érvényesült a tiszalöki, attól lejjebb pedig a kiskörei duzzasztó hatása. A tiszalöki duzzasztó feletti szakaszon egészen Tokajig a vízszín az 1992. év folyamán csak kismértékben ingadozott, a Tiszalök alatti részén a folyó felső szakaszán észlelt két árhullám, bár a duzzasztó és a megtett távolság hatására ellapult, észlelhető volt. Folyásirányban lefelé haladva egyre inkább érvényesült a kiskörei duzzasztó hatása, az alatt azonban ismét heves vízjárású volt a Tisza lefelé haladva egészen addig, amig a törökbecsei duzzasztó hatása nem érvényesült. Például a kiskörei duzzasztó feletti szakaszon az 1992. : 3000 2500 «Л & ft 2000 >1500 ----o (А N О CL 10001880 1890 1900 1910 1920 1930 1940 1950 1960 1970 1980 1990- 107 -
