Vízrajzi Évkönyv 97., 1992 (Budapest, 1993)
Tartalomjegyzék
В. HIDROLÓGIAI JELLEMZŐK 1. AZ ÉV HIDROLÓGIAI JELLEMZÉSE a. A CSAPADÉK ÉS A HŐMÉRSÉKLET ALAKULÁSA Magyarország területén 1992-ben az időjárás az átlagosnál melegebb, napfényben gazdagabb, viszonylag száraz volt. Az évi középhőmérséklet a síkvidéki állomásokon 10 és 12 °C közötti volt, az évi hőmérsékleti anomália + 0,3 és + 1,7 °C között változott. Az évi legmagasabb hőmérsékletet, + 39,5 °C-t augusztus 20-án Esztergomban, a legalacsonyabbat, - 22,0 °C-t január 1-én Romhányban mérték. Budapest belterületén az évi középhőmérséklet 12,3 °C volt, 1,1 °C-szal magasabb a sokévi átlagnál. A csapadék évi mennyisége az ország területének legnagyobb részén nem érte el a sokévi átlagot, csak Baranyában mértek az átlagosnál több csapadékot. A legnagyobb hóvastagságot (29 cm-t) január 1-én a Kékestetőn mérték. Az ország csapadékviszonyainak hosszabb időszak alatti alakulásáról bizonyos mértékben tájékoztat a budapesti csapadékmennyiségek 1967-1992. évi változását szemléltető ábra, amelyen az évi csapadékmennyiségeken kívül feltüntettük azok háromtagú mozgó átlagértékeit is. Jól látható, hogy az 1992. évben lényegesen kevesebb csapadék hullott Budapest területére, mint a vizsgált időszak bármelyik évében, az évi középhőmérséklet viszont Budapesten magasabb volt, mint 1967 óta bármely évben. (A budapesti évi középhőmérsékletek és háromtagú mozgó átlagértékeik változását az ábra szemlélteti.) A viszonylag magas hőmérsékletek a csapadékhiány okozta mezőgazdasági károkat számottevően fokozta azokon a területeken, amelyeknek öntözésére nem volt lehetőség, az öntözött területeken viszont a magasabb hőmérsékletek elősegitették a terméshozamok növekedését. A csapadékok és a hőmérsékletek az ország területén az 1992. év egyes hónapjaiban a következőképpen alakultak: Januárban száraz, az átlagosnál melegebb volt az időjárás. A havi középhőmérséklet a síkvidéki állomásokon - 4 és + 2 °C, a havi hőmérsékleti anomália 0,6 és + 3,6 °C között változott, a havi csapadékösszeg az ország területének 80 %-án nem érte el a sokévi átlagot, sőt Szendrőládon a hónap folyamán csak 1,9 mm csapadékot mértek. A legnagyobb hóvastagság, mint említettük, január 1-én, a Kékestetőn 29 cm volt. A napos, száraz, az átlagosnál melegebb időjárás februárban folytatódott. A havi középhőmérséklet a síkvidéki állomásokon - 1,0 és + 4,5 °C, a havi hőmérsékleti anomália + 1,3 és + 3,7 °C között változott, a havi csapadékösszeg az ország területének 99 %-án a sokévi átlag alatt volt. A havi legkisebb csapadékot, 1,8 mm-t Romhányból jelentették, a legnagyobb hóvastagságot, 17 cm-t 17-én Vásárosnaményban mérték. A száraz, az átlagosnál melegebb időjárás márciusban is folytatódott. A havi középhőmérséklet a síkvidéki állomásokon + 3,5 és + 7,8 °C között, a havi hőmérsékleti anomália - 0,1 és + 1,8 °C között változott,- 104-
