Vízrajzi Évkönyv 96., 1991 (Budapest, 1992)
Tartalomjegyzék
В. HIDROLÓGIAI JELLEMZŐK 1. Az év hidrológiai jellemzése a. CSAPADÉKVISZONYOK Magyarország időjárása 1991 -ben az átlagosnál csapadékosabb és hűvösebb volt. A csapadék évi mennyisége a sokévi átlag 70-140 %-a között volt és az ország területének kétharmadán meghaladta a sokévi átlagot. Az év folyamán a legtöbb csapadékot, 889 mm-t a Kékestetön, a legkevesebbet, 447 mm-t Győrött, a napi legnagyobb csapadékot, 130,8 mm-t július 4-én Cserszegtomajon mérték. Az 1991. évi legtöbb, valamint legkevesebb csapadék meghaladta az 1990. évi szélső értékeket, a 730 mm-t és a 354 mm-t. Az ország csapadékviszonyainak hosszabb időszak alatti alakulásáról bizonyos mértékben tájékoztat a Budapesten, a Központi Légkörfizikai Intézet területén mért évi csapadékmennyiségek időbeli változása. Az ábrán az 1967-1991. időszak évi csapadékmennyiségein kívül feltüntettük azok háromtagú mozgó átlagát is. Látható, hogy az 1991. évi csapadékmennyiség meghaladta a megelőző két évben lehullott csapadék öszegét és kissé nagyobb volt az 1988. évi csapadékmennyiségnél is (megjegyzendő, hogy a Központi Légkörfizikai Intézet területén rendszerint kevesebb csapadék hullik, mint a város belső részén). A mozgó átlagok az utolsó két évre vonatkozóan csak akkor lennének valóban tájékoztatóak, ha ismernénk a következő évek adatait is. Budapest belterületére az 1991. évben 594 mm csapadék hullott, 179 mm-rel több, mint 1990- ben. A legnagyobb hóvastagságot, 76 cm-t február 15-17. között Galyatetőn mérték. A január hónap az átlagosnál szárazabb volt, a csapadékösszeg az ország területén nem érte el a sokévi átlag 80 %-át. A havi legtöbb csapadék 33,3 mm, a legkevesebb csak csapadéknyom volt; az előbbit Siklóson, az utóbbit Szendrőládon mérték. A legnagyobb hóvastagságot, 28 cm-t, Galyatetőn és Kékestetön mérték. Februárban a havi csapadékösszeg az országban a hely függvényében számottevően változott. Legkisebb értéke a sokévi átlag 20 %-a, a legnagyobb 270 %-a volt. A havi legtöbb összescsapadékot, 85,3 mm-t Lillafüreden, a legkevesebbet, 9,7 mm-t Pápán mérték. A március havi csapadékösszeg az ország területének 99 %-án nem érte el a sokévi átlagot, annak 20 és 110 %-a közötti volt az egyes állomásokon. A legnagyobb havi csapadéköszeg 41,4 mm, a legkisebb 5,8 mm volt. Az előbbit Budapesten, a Szabadság-hegyen, az utóbbit Vámosmikolán mérték. A legnagyobb hóvastagságot, 35 cm Galyatetőn mérték. Áprilisban a havi csapadék összege az ország területén viszonylag széles tartományban, a sokévi átlag 20-200 %-a között változott. A Dunántúlon a sokévi átlagnál kevesebb, az ország más részén annál több volt. A havi csapadékösszeg két szélső értéke 93,3 mm és 12,6 mm volt. Az előbbit Lillafüreden, az utóbbit Pakson mérték. A hó legnagyobb vastagsága, 12 cm, 19-én Árpádtetőn volt. A május havi csapadékösszeg Magyarország területének 90 %-án meghaladta a sokévi átlagot és annak 60 és 280 %-a között változott. Legnagyobb értéke 215,5 mm (ezt Sopronban mérték), a legkisebb 43,1 mm volt. Ez utóbbit Fügödön mérték. Júniusban az ország területének több, mint 95 %-ára a sokévi átlagnál kevesebb csapadék hullott. A havi csapadékmennyiség legnagyobb értéke a Szentgotthárdon mért 128,9mm, a legkisebb a Székesfehérvárott hullott 14,2 mm volt.-104-
