Vízrajzi Évkönyv 95., 1990 (Budapest, 1991)
Tartalomjegyzék
kedvezőbbek voltak. Érmek oka a vízgyűjtőterület részben vulkanikus szerkezete. A kiegyenlítettebb hozamú források hozama csak négyötöddel csökkent. Pulán a Kinizsi-forrás vize csaknem elapadt az 1990. évben, Vonyarcvashegyen a Balatonielvidéktől dél-nyugatra a Szent Mihály forrás 1990. évi hozama a dolomitos vízgyűjtőterület következtében megközelítette az előző évit. A Bakony hegységben Városlődön, Bakonynánán és Tapolcán a tartós aszály és a bányászati vízemelés következtében egyes források elapadtak, mások hozama az eddigi legkisebb hozam alá csökkent: a városlődi Városmajori forrás hozama az átlagérték felére, a bakonynánai Csemetekerti-forrás hozama az átlag tizedére, a tapolcai Malomtó-forrás hozama pedig az átlagos hozam hetedére csökkent, a Királykuti-forrás gyakorlatilag elapadt. A bakonybéli Szentkút-forrás hozama kisebb mértékben, a sokévi átlagnak csak a felére csökkent. A Bakony-hegység és a Balaton-kömyék legnagyobb karsztforrásának, a Hévizi-tó forrásának a hozama 1990-ben mintegy 320 1/s volt, kissé meghaladta az utóbbi hét év hozamainak az átlagértékét. Ez az érték a sokévi átlagos hozamnak csak a 66 %-a. Ez a csökkenés hozzávetőleg megfelel a magyarországi karsztf orr ások átlagos hozamcsökkenésének, amelynek oka az utóbbi évszázad legjelentősebb aszályos időjárási szakasza. A legújabb vizsgálatok eredményei alapján ugyanis arra lehet következtetni, hogy a nyirádi vízkivétel csak közvetve befolyásolta a Hévízi tó forrásának hozamcsökkenését. A budapesti, 152 év hosszúságú csapadékidősor vizsgálata és más statisztikai megfontolások alapján megállapítható, hogy a csapadék mennyisége a jövőben várhatóan növekedni fog. Az 1990. év magyarországi hidrológiai viszonyainak jellemzése - bar igyekeztünk kitérni elsősorban a vízgazdálkodás szempontjából fontos hidrológiai jelenségek alakulására -, nem teljes, mert vizeink minőségét jellemző adatok hiányoznák; ahhoz, hogy az egyéb hidrológiai adatok gyűjteményéhez hasonló vízminőségi adatrendszerünk legyen, még néhány szervezési teendőnk van. A nem rendszerezett, helyileg és az időpontokat tekintve szétszórt adatok alapján azonban arra kell következtetni, hogy vizeink szennyezettsége az utóbbi években fokozódott és helyenként elérte a súlyos szennyezettség mértékét. Ezért elengedhetetlenül és sürgősen szükséges a felszíni és a felszín alatti vizek- hidrológiai mennyiségeinek rendszeres, szervezett mérését, adatainak gyűjtését kiterjeszteni a minőségi jellemzőkre is,- hidrológiai jellemzőinek tárát kiegészíteni a minőségi adatok gyűjteményével. Az adatokra támaszkodva sürgősen és hatékonyan intézkedni szükséges a szennyezés folytatásának megakadályozása, következményeinek elhárítása céljából. Felbecsülhetetlen értékű vízkészleteink súlyos veszélyben vannak!- 134 -
