Vízrajzi Évkönyv 95., 1990 (Budapest, 1991)
Tartalomjegyzék
és decemberben fordultak elő országszerte az átlagosnál nagyobb csapadékok. A július és az augusztus hónap igen száraz volt. Az év első hónapjaiban, éppúgy, mint a megelőző év utolsó hónapjaiban az ország sík vidékein számottevő hótakaró nem volt. Januárban a talaj felső rétege az ország nagy területein átfagyott, de ebben az időszakban csapadék nem hullott, január végére - február elejére pedig a talaj mindenütt kiolvadt. A csapadékhiány és az átlagosnál magasabb hőmérséklet következtében a talajban levő vízmennyiség igen kicsiny volt, a talaj még a tél végén, a tavasz elején sem volt telített, júliusban és augusztusban pedig a felső, mintegy 0,50 m vastag rétegének víztartalma helyenként 30, sőt 20 % alá csökkent. Mindezek eredményeképpen 1990-ben az országban belvízzel elöntött, számottevő nagyságú terület nem volt, vagyis a ttelvízelvezető hálózat kiöntések keletkezése nélkül képes volt a felesleges vizeket elvezetni (a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság a belvízviszonyokat jellemző adatokat nem közölt, a gravitációs elvezetésre vonatkozó adatok egy része közelítő). Az 1990. évi belvízi adatokat a következő táblázat tartalmazza: Az 1990. év folyamán a befogadókba gravitációsan 627,2 millió m3 belvizet (1989-ben 742.4 millió m3-t, 1988-ban 1177,0 millió m3-t) vezetlek. A szivattyúval az év folyamán a befogadókba juttatott belvízmennyiség 115,9 m3 volt (1989-ben 246,5 millió m , 1988-ban 393.5 millió m3 volt), vagyis 1990-ben mind a gravitációsan, mind pedig a szivattyúzással eltávolított belvizek mennyisége kisebb volt, mint az ugyancsak száraz megelőző két évben. Hasonlóan, mint az előző években, itt is felhívjuk a figyelmet arra, hogy az elmúlt, viszonylag száraz évek katasztrófákat, elöntéseket nem okozó kevés belvizét tekintve nem szabad arra a következtetésre jutni, hogy a belvíz Magyarországon nem jeleni gondot. Számottevő valószínűsége van annak, hogy a száraz, enyhe éveket hidegebb, csapadékosabb időszakok követik, nincs kizárva a havas, hideg teleket követő gyors hóolvadás veszélye sem, esetleg azáltal súlyosbodva a helyzet, hogy a hó alatti talaj fagyos és az olvadást esőzés is kíséri. Mindezek következménye a belvízi elöntések jelentős növekedése, a mezőgazdaság számottevő károsodása lehet. Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság A gravitációsan levezetett vízmeny- nyiség millió m3 A belvízi szivaty- tvúk állal átemelt vízmennyiség millió ш 3 Eszakdunántúli X 0,3 Középdunavölgyi 67,7 2,6 Alsódunavölgyi 225,7 0,0 Középdunántúli X 0,0 Déldunántúli X X Nyugatdunán túli 7,6 2,7 Felsőtiszavidéki 144,6 12,6 Eszakmagyar országi 6,9 9,4 Tiszántúli 46,6 19,6 Középtiszavidéki 1.1 52,9 Alsótiszavidéki 10,5 13,3 Körösvidéki 116,5 2,5 X - Adathiány i. TALAJVÍZALLÁSOK A talajvízállások 1990. évi alakulásáról a B.3. fejezet a. jelű táblázata, valamint b. és c. jelű ábrája tájékoztat. Az előző évi, valamint az 1990. évi, már ismertetett meteorológiai viszonyok, továbbá a domborzati, a földtani tényezők és az esetenkénti emberi beavatkozások következtében az év első három hónapjában a talajvízszintek csak igen kevésbé változtak, csak az áprilisi, az átlag körüli csapadék hatására emelkedtek kismértékben. 50 cm-t meghaladó emelkedések csak néhány helyen fordultak elő, a változások általában 10 és 40 cm közöttiek voltak. Az ország egyes részein (a Körös - Maros közben, Debrecen környezetében. Dabas - Kecskemét - Kiskunfélegyháza vonalában, a Bácskai löszháton, és a Mezőföld egyes részein) az év első hónapjában a talajvízszintek folyamatosan süllyedtek. Mivel a talajvíz párolgási vesztesége ebben az időszakban elhanyagolható volt, a süllyedést feltehetően valamilyen megcsapolások (vízkivételek, a talajvíz- színnél alacsonyabb vízszinű felszíni vízfolyások lecsapoló hatása stb.) okozták. Azokon a területeken, amelyeken a talajvízszinek emelkedtek, az emelkedés mértéke általában elmaradt a tavalyi vízszinemelkedésektöl (amelyek ugyancsak kicsinyek voltak) és csak a Duna - Tisza köze déli és keleti részein haladta meg a tavalyi értékeket. 129-
