Vízrajzi Évkönyv 95., 1990 (Budapest, 1991)

Tartalomjegyzék

alatt hullott legtöbb csapadék (65,3 mm), amelyet Romhányban, 8-án mértek, úgyszintén kisebb volt, mint a

megelőző év júniusi megfelelő érték (a 95,0 mm).

A száraz időjárás az ország területén júliusban is folytatódott. A hónap folyamán lehullott csapadék mennyisége az ország területének 90 %-án kisebb volt a sokévi átlagnál. A legtöbb csapadékot, 98,1 mm-t Hidasnémetiben, a legkevesebbet 18,7 mm-t Budapesten, a Központi Meteorológiai Intézet állomásán mérték. Ez utóbbi meghaladta, az előbbi nem érte el az előző évi júliusi legkevesebb, illetőleg legtöbb csapadék mennyiségét, a 11,0 mm-t, Uletőleg a 138,9 mm-t. A hónap folyamán 24 óra alatt a legtöbb, 47,5 mm csapadék harmadikén Szarvason hullott. Ez kisebb volt az előző év megfelelő, 81,7 mm-es csapadékmennyiségnél.

Az 1990. évi szárazság Magyarországon augusztusban sem ért véget. A havi csapadékösszegek a sokévi átlag 10 - 90 %-a között voltak. Aránylag kicsiny volt a havi legtöbb, valamint a havi legkevesebb csapadék mennyisége is: 59,0 mm és 6,9 mm. Az előbbit Szentgotthárdon, az utóbbit Komáromban mérték. Mindkét

érték alatta maradt az előző év megfelelő csapadékmennyiségének, a 192,9 mm-nek és a 45,7 mm-nek. A

Farkasgyepiin mért, 24 óra alatti legtöbb csapadék, 28,0 mm úgyszintén kevesebb volt az előző év megfelelő értékénél, a 111,5 mm-nél, (amelyet akkor a Vas megyei Nick községben mértek).

A szeptember hónap Magyarország területén, ellentétben az előző év szeptemberével, csapadékos volt. A lehullott csapadék mennyisége az ország területének 80 %-án meghaladta a sokévi átlagot, annak 80 - 270 %-a között változott. A hónap folyamán a legtöbb csapadékot, 148,2 mm-t Marcaliban, a legkevesebbet, 31,5 mm-t Szeghalmon mérték, a 24 óra alatt hullott legtöbb csapadék 44,0 mm volt, ezt Mencshelyen mérték. Mindhárom érték kisebb az előző év szeptemberének megfelelő csapadékmennyiségeinél.

Az október az átlagosnál csapadékosabb volt; a lehullott csapadék mennyisége az ország területének 70 %-án meghaladta a sokévi átlagot és annak 35 és 220 %-a között változott. Legnagyobb, legkisebb és 24 óra alatt hullott legnagyobb mennyisége 144,8 mm, 20,9 mm és 67,8 mm volt, a mérési hely rendre Galyatető, Baja és Galyatető volt. Mindhárom érték nagyobb a megelőző év októberének megfelelő csapadékmennyiségeinél.

Szárazzá vált az időjárás az novemberben', a lehullott csapadék mennyisége az ország területének 90 %-án alatta maradt a sokévi átlagnak, értéke annak 45 - 135 %-a között változott. A legtöbb csapadékot a hónap folyamán Homokszentgyörgyön (89,1 mm-t), a legkevesebbet, 27,5 mm-t Poroszlón, a 24 óra alatti legnagyobb mennyiséget, 43,3 mm-t Szentgotthárdon mérték. A megelőző év csapadékainak megfelelő novemberi jellemzők mennyisége 99,9 mm 12,2 mm és 58,9 mm volt.

Decemberre az időjárás csapadékossá váll; a lehullott csapadék mennyisége az ország területének 60 %-án több volt a sokévi átlagnál. A havi szélső érték 77,7 mm és 24,4 mm, a 24 óra alatt hullott legnagyobb mennyiség 26,4 mm volt. A megelőző évi decemberi megfelelő csapadékmennyiségek a következők voltak: 30,2 mm, 0,6 mm és 25,5 mm. Decemberben az ország területének egy részét már hó borította, a legnagyobb hóvastagságot 28-án és 29-én Galyatetőn mérték, 38 cm-t.

b. A HŐMÉRSÉKLET ALAKULÁSA

Magyarország időjárása 1990-ben az átlagosnál melegebb volt. Az évi középhőmérséklet a síkvidéki állomásokon 9 és 12 °C, a hőmérsékleti anomália +0,3 és +1,4 °C között változott. Az év folyamán a legmelegebb, 37,4 °C augusztus 16-án Nagykátán, a leghidegebb, -17,3 °C január 7-én Szokolya-Királyréten volt. Budapest belterületén az évi középhőmérséklet 12 °C volt, ez a sokévi átlagnál 0,8 °C-szal magasabb. A megelőző évben a legmagasabb hőmérsékletet ugyancsak Nagykátán mérték, értéke úgyszintén 37,4 °C volt, a leghidegebb, -16,5 °C pedig Pakson volt.

A napfénytartam évi összege a sok évi átlag 90 - 115 %-ál érte el. A legtöbb napsütéses órát, 2356-ot Békéscsabán, a legkevesebbet, 1917-et Jósvafön mérték. Budapest belterületén a napfénytartam az év folyamán 2015 óra volt. Ez az érték a sokévi átlagnál 42 órával kevesebb.

Januárban az időjárás, hasonlóan a megelőző év januárjához, rendkívülien enyhe volt. A havi középhőmérséklet a síkvidéki állomásokon -2,5 °C és 1,0 °C között változott, a hőmérsékleti anomália +1,1 és +3,3 °C közötti volt. A legmelegebb, 15,9 °C 30-án Bácsalmáson, a leghidegebb, -17,3 °C 7-én Szokolya-Királyréten volt. A napfénytartam a sokévi átlag 50 - 130 %-át érte el. A legtöbb napsütéses órát, 105-öt a Kékestetőn, a legkevesebbet, 30-at Jósvafön mérték.

Ugyancsak rendkívülien enyhe volt az időjárás az országban februárban is. A havi középhőmérséklet a síkvidéki állomásokon három és nyolc °C, a hőmérsékleti anomália +4,0 és +6,5 °C között változott. Jellemző a rendkívülien enyhe időjárásra, hogy Budapest belterületén a hónap folyamán 19,1 °C hőmérsékletet is mértek, a legmelegebb, 22,4 °C pedig 25-én Nagykátán volt, a legalacsonyabb hőmérsékletet, -9,2 °C-t, 11-én-121 -