Vízrajzi Évkönyv 94., 1989 (Budapest, 1990)
Tartalomjegyzék
előjelűekké válhatnak, hiszen a száraz, enyhe éveket rendszerint csapadékosabb, hűvösebb időszakok követik, az emberi beavatkozások okozta vízszinváltozások azonban csak egyirányúak és legfeljebb mérsékelődésükre, esetleg megszűnésükre lehet számítani akkor, ha kiváltó okuk megszűnik vagy az emberi beavatkozások mérséklődnek. A különböző (bányászati, vízellátási és egyéb) célú vízkiemelések kedvező hatásainak figyelembevétele mellett számolni kell a kedvezőtlen következményekkel, közöttük a vízszinsüllyedésekkel, a vízkészletek csökkenésével is és nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a körülményt sem, hogy a vízszinsüllyedések következménye nem csupán a források elapadása vagy hozamuk csökkenése, hanem a kőzetekre ható terhelések mérséklődése és ezáltal egyensúlyi állapotuk megváltozása is lehet. Az ilyen változásoknak a következményeképpen, egyéb hatások összejátszódása esetén egyes kőzettömbök elmozdulhatnak, az elmozdulások a felszíni rétegek helyzetét is befolyásolhatják. k. FORRÁSOK VÍZHOZAMAI Az 1989. évben éppen úgy, mint a megelőző évben is, elsősorban azoknak a forrásuknak a hozamát mértük, amelyek nagyobb vízadóképességük következtében a vízellátás fejlesztése céljából számításba vehetők. Figyelemmel követtük azonban néhány olyan forrás vízhozamainak alakulását is, amelyeknek adataira nem a vízellátás távlati fejlesztése, hanem az egyes területekre vonatkozó hidrológiai ismereteink gyarapítása céljából van szükségünk. A források hozamainak 1989. évi alakulásáról a B.3. fejezet f. jelű táblázata és g. jelű ábrája tájékoztat. A forrásmérő hálózat állomásainak egyenlőtlen területi eloszlása és a hozamok viszonylag ritka (havonkénti egyszeri-kétszeri) mérése, valamint az adatsorok időbeli rövidsége nem teszi lehetővé, hogy az adatok alapján nagyobb területek hidrológiai viszonyaira következtessünk, az azonban megállapítható, hogy több forrás vízhozamidősora a csapadékok alakulásával többé-kevésbbé szoros kapcsolatban van, egyéb összefüggésekre és változási irányzatokra azonban csak néhány esetben lehet következtetni. A források vízhozamai az elmúlt évihez viszonyítva 1989-ben általában csökkentek. A Bakonyban és a Balaton-felvidéken a csökkenés mértéke mintegy 30 %-os volt. Oka főképpen az előző évinél kevesebb csapadék és az emberi beavatkozás (vízkiemelés) volt. Kivételt csupán a Hévízi tó forrása jelentett, amelynek vízhozama 1988-ban mintegy 300 1/s értéknél állandósulni látszott, 1989-ben azonban az előző évinél mintegy 6 %-kal több vizet adott. Hozamának növekedése a környezetében levő vízkiemelések csökkentésének következménye. A Börzsöny forrásainak hozama az 1989. év folyamán átlagosan mintegy 10 %-kal volt kevesebb, mint az előző évben, az adatok szóródása azonban viszonylag nagy volt. A Bükkben és a Zempléni-hegységben a források évi vízhozama számottevő mértékben nem változott. A fórrások hozamát az 1989. év folyamán a meteorológiai, a geológiai viszonyok és az emberi hatások éppúgy, mint az előző években, egyes esetekben jelentősen befolyásolták. A legnagyobb vízhozamot, 917 1/s-ol 1989-ben a bódvaszilasi Vecsem-forrásnál mérték, ez csak 166 1/s-mal kevesebb, mint a forrás eddig (1974.10.22.-én) mért legnagyobb vízhozama. A forrás vízhozamának ingadozására jellemző, hogy a mérés hónapját, májust megelőző hónapban mért legnagyobb hozama 34 1/s, a követő hónapban 18 1/s, a mérési hónap legkisebb hozama pedig 11 1/s volt. Az évi legkisebb hozamát 0,2 1/s-ot februárban mérték. A források hozamának az elmúlt és az 1989. évbeli alakulását tekintve várható, hogy ha a száraz időszak folytatódik, a hozamok a következő években tovább fognak csökkenni, egyes esetekben pedig fennáll az elapadás veszélye is. Források vizét hasznosító vízművek, fürdők esetében célszerű tehát megfelelő, tartalék vízbeszerzés lehetőségéről időben gondoskodni.- 133 -
