Vízrajzi Évkönyv 94., 1989 (Budapest, 1990)

Tartalomjegyzék

Az alacsony vízállásoknak megfelelően viszonylag kicsinyek voltak a Duna vízhozamai is; az évi legalacsonyabb vízhozam a budapesti szakaszon 1110 m3/s, a legmagasabb 3530 m3/s, az év folyamán lefolyt vízmennyiség 70100 millió m3 volt. Hasonlóak voltak a déli országhatáron átfolyt vízhozamok, illetőleg vízmennyiségek is; az 1989. év legkisebb vízhozama 1120 m3/s, a legnagyobb 3280 m3/s, az év folyamán lefolyt vízmennyiség 64300 millió m3 volt.

A kevés csapadéknak megfelelően alacsonyak voltak a Duna elsőrendű mellékfolyóinak 1989. évi vízállásai is. A Rába szentgotthárdi szelvényénél például az év folyamán tartósan az 1931-1940. évi középvíznél, -6 cm-nél alacsonyabb volt a vízállás (az 1989. évi közepes vízállás -51 cm volt) és csak néhány árhullám futott a tartósan alacsony vízszinekre. Ezek legnagyobbikának magassága 303 cm volt, 167 cm-rel elmaradva az eddig mért legmagasabb vízállástól. Hasonlóan alakultak a vízállások a folyó árpási szelvényében is, ott azonban az árhullámok már kissé ellapultak; közülük a legmagasabb 169 cm-es volt, nagymértékben elmaradva az-eddigi legmagasabb, 586 cm-es vízállástól. A -24 cm-es értékű 1989. évi közepes vízállás is alacsonyabb volt az 1931-1940. évi 107 cm-es közepes vízállásnál. Az 1989. évi -79 cm-es közepes vízállás és az eddigi -156 cm legalacsonyabb vízállás, valamint az évi nagyvíz és az eddigi legmagasabb vízállás értékei, valamint a vízállásgörbe alapján arra lehet következtetni, hogy a folyó vízjárása, az év folyamán aránylag kiegyenlített volt. Az 1989. évi legkisebb vízhozam Árpásnál 6,21 m3/s, a legnagyobb 140 m3/s, az évi lefolyt vízmennyiség

906 millió m3 volt, kisebb az 1976-1985. évek állagában lefolyt 1090 millió m3-nél.

Néhány kisebb árhullám az ípolyon is levonult az év folyamán, de ezektől eltekintve a folyó vízállásai alacsonyak voltak, például a vámosmikolai szakaszon az 1989. évi -44 cm-es középvíz alacsonyabb volt az

1976-1985. évi középvíznél (a 90 cm-nél) és az 1989. évi 120 cm-es nagyvíz sem érte el a 414 cm-es eddigi

legmagasabb vízállást, az 1989. évi legalacsonyabb vízállás, a -88 cm viszont alacsonyabb volt az eddig mért legalacsonyabb vízállásnál, a -2 cm-nél.

Alacsonyak voltak az 1989. évben a Dráva vízállásai is. Az évi közepes vízállás például a barcsi szakaszon 60 cm volt, jóval alacsonyabb, mint az 1931-1940. évi időszak 203 cm-es közepes vízállása. Az 1989. évi legalacsonyabb vízállás, a -85 cm csak 5 cm-rel volt magasabb az eddigi legalacsonyabb vízállásnál (a -90 cm-nél), az évi 430 cm-es legmagasabb vízállás nem közelítette meg az eddigi legmagasabb vízállást, a 618 cm-t. A szakaszon 1989. májusában, júliusában és szeptemberének végén - októberének elején vonult le egy-egy árhullám. Az alacsony vízállásoknak megfelelően viszonylag alacsonyak voltak a barcsi szelvényen az 1989. évben átfolyó vízhozamok is, de meghaladták az 1976-1985. időszakban mért szélső értékeket és közepes vízhozamot. Évi legkisebb értékük, 181 m3/s, kissé nagyobb volt az 1976-1985. időszakban mért legkisebb vízhozamnál, a 151 im/s-nál, az 1989. évi 1730 m3/s-os legnagyobb vízhozam is meghaladta az 1976-1985. időszak legnagyobb vízhozamát.

A Tisza 1989. évi viszonylag magas vízállásai az 1989. év márciusa és májusa közötti időszakban, valamint decemberében voltak; a márciusi, a májusi és a decemberi árhullámok közötti időszakokban kisebb árhullámok csatlakoztak egymáshoz, januárban és februárban, eltekintve ennek az időszaknak elejétől és végétől, a vízállások csak kis mértékben változtak. A felsőbb szakaszon az árhullámok meredekebbek voltak, gyorsabban vonultak le, az alsóbb szakaszon részben az ellapulás, még inkább azonban a duzzasztók működése következtében meredekségük csökkent. A duzzasztott szakaszon a vízállások főképpen a duzzasztóktól függően változtak.

Az ország területére hullott, az átlagosnál kevesebb csapadék a Tiszának és mellékfolyóinak 1989. évi vízállásain kevésbé éreztette hatását, mint a Duna vízrendszerében kialakult vízállásokon.

A vásárosnaményi szelvényben például az évi legalacsonyabb vízállás, a -160 cm megközelítette ugyan az 1988. évi, -184 cm-es legalacsonyabb vízállást és csak 64 cm-rel volt magasabb az eddig mért legalacsonyabb vízállásnál, a -224 cm-nél, a szelvény 1989. évi közepes vízállása, 11 cm csak kissé volt alacsonyabb az 1931-1940. időszak közepes vízállásánál, 22 cm-nél. Az 1989. évi legmagasabb vízállás, 714 cm csaknem két méterrel volt alacsonyabb a szelvényben eddig mért legmagasabb vízállásnál, a 912 cm-nél.

A vízállásoknak megfelelően alakultak a vásárosnaményi szelvény vízhozamai is. Az 1989. év folyamán mért legkisebb vízhozam 78,5 m3/s volt, meghaladva az 1976-1985. időszak legkisebb hozamát, a 47,2 m3/s-ot, a legnagyobb hozam azonban csak 2110 m3/s volt, ez kisebb volt az 1976-1985. időszakban mért legnagyobb vízhozamnál, a 3290 m3/s-nál.

Az 1989. évi szolnoki legalacsonyabb vízállás, -177 cm magasabb volt az eddigi, -272 cm-es legkisebb víznél, az évi közepes vízállás, 137 cm azonban alacsonyabb volt az 1931-1940. évtized 164 cm-es közepes vízállásánál, az 1989. évi legnagyobb víz (770 cm) pedig, 139 cm-rel volt alacsonyabb az eddig (1970.05.30-án) mért legmagasabb vízállásnál és kissé alacsonyabb volt az. 1988. évi, 773 cm-es legmagasabb vízállásnál. A szolnoki szelvényen az 1989. évben átfolyt legkisebb vízhozam 103 m3/s, a legnagyobb 1580 m3/s volt.- 126 -