Vízrajzi Évkönyv 93., 1988 (Budapest, 1989)
Tartalomjegyzék
lati fejlesztése, hanem egyes területekre vonatkozó hidrológiai ismereteink gyarapítása szempontjából van szükségünk. A források hozamának 1988. évi alakulásáról a B.3. fejezet f. jelű táblázata és g. jelű ábrája tájékoztat. A jelenlegi mérési hálózatban levő forrásoknak csak kisebb része esetében van hosszabb időszakra (több évre) visszanyúló adatsorunk, nagyobbik részük hozamainak mérése csak néhány évvel ezelőtt kezdődött. Több forrás vízhozamidősora a csapadékok alakulásával szorosabb-lazább kapcsolatban van, egyéb változási irányzatokra azonban csak néhány esetben lehet következtetni. A Hévízi-tó forrásának hozama az 1988. év folyamán a 300 1/s érték körül állandósult, ez az érték azonban tartalmazza az első negyedévi nagyobb hozamok hatását is (a forrás hozamának vízszín süllyesztéses növelését március végén szüntették meg). A Balaton-felvidéken levő források hozama az év folyamán csökkent, a csökkenés esetenként nagymértékű volt, a balatonfüredi Koloska-forrás például az év végére csaknem elapadt. A Börzsönyben levő források hozamának 1988. évi változási irányzata nem volt egyértelmű, a Bükkben és a Mecsekben a források egy részének hozama kis mértékben csökkent, más forrásoké alig változott. A források hozama a csapadéktól, a geológiai viszonyoktól és esetenként az emberi beavatkozásoktól függően az 1988. évben is tág határok között változott. A legnagyobb hozamot (5201/s-ot) az 1988. évben is a jósvafői Nagytohonya forrásnál mérték, értéke azonban mintegy 22 %-a az eddig mért legnagyobb hozamnak (a 2417 1/s-nak). A forrás 1988. évi legkisebb hozamát, 22,0 1/s-ot 1988.12.21-én mérték. Az aggteleki karsztvidék forrásainak hozama az 1988. évben a kevés csapadék miatt a sokévi átlagnál lényegesen kisebb volt. — 113 —
