Vízrajzi Évkönyv 93., 1988 (Budapest, 1989)
Tartalomjegyzék
csak száraz volt az időjárás októberban és novemberben is. Az augusztus és a szeptember az átlagosnál csapadékosabb volt, decemberben a csapadékviszonyok nagyon változóak voltak. Nagymértékben ingadoztak 1988-ban az ország hőmérsékleti viszonyai is; a tavasznak és a nyárnak egy része, valamint az év utolsó két hónapja az átlagosnál melegebb, a többi hónap a sokévi átlagnál hűvösebb volt. A csapadék és a hőmérséklet alakulása az előző évekhez hasonlóan nagymértékben befolyásolta a belvízi elöntések időpontját, helyét és kiterjedését. Az elöntések jobbára február és május közötti időszakban voltak, kivétel csak a Nyugatdunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság területe volt, ahonnan január hónapban jelentettek viszonylag kicsiny területű (100 hektáros) belvízi elöntést és szivattyús, valamint gravitációs belvízelvezetést. Az 1988. év folyamán öt olyan környezetvédelmi és vízügyi igazgatósága volt az országnak, amelynek területén belvízi elöntés nem volt és tíz igazgatóság területéről mind gravitációsan, mind pedig szivattyús emeléssel távolították el a belvizeket (a győri igazgatóság területéről csak szivattyúzással, a székesfehérvári igazgatóság területéről pedig csak gravitációsan juttatták a belvizet a befogadóba). A belvízi elöntések a legrövidebb ideig (10 napig) a szombathelyi, a szolnoki és a szegedi vízügyi igazgatóság területén, a legtovább (81 napig) a debreceni igazgatóság területén tartottak. Az 1988. év folyamán a befogadókba összesen 393,5 millió m3 vizet emeltek (1987-ben 1075,9 millió m3-t). Az 1988. év folyamán gravitációsan elvezetett belvíz mennyisége (1177,0 millió m3), kisebb volt, mint a megelőző évben (1404,1 millió m3). Az 1988. évi belvízviszonyok jellemző adatait a következő táblázat mutatja: Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Belvízzel elöntött legnagyobb terület ha A belvízi elöntések ■ . ; ., A gravitációsán levezetett vízmennyiség mülió m3 A belvízi szivattyúk által átemelt víz- mennyiség millió m3 időszaka hónap időtartama nap Északdunántúli 4480 IU.-V. 3029,4 Középdunavölgyi83,5 34,9 Alsódunavölgyi120,5 38,7 Középdunánlúli4,1Déldunántúli241,5 21,3 Nyugatdunántúli 100 I. 10 4,2 4,8 Felsőtiszavidéki 5245 III.-IV. 29 297,8 32,4 Északmagyarországi 975 ui.-iv. 29 9,8 30,2 Tiszántúli 4800 II.-V. 81 241.7 65,6 Középtiszavidéki 2450 III. 10 16,7 78,3 Alsótiszavidéki 680 III. 10 22,4 44,4 Körösvidéki134,8 43,5 Bár a száraz időjárás következtében 1988-ban kevesebb belvizet kellett gravitációsan, vagy szivattyúzással a befogadókba juttatni és kisebb területeket öntött el a belvíz, mint 1987-ben, a belvízzel elöntött terület nagysága még ebben az esetben sem jelentéktelen (18730 ha). Nem zárható ki azonban a csapadékos évek, esetleg egy havas telet követő gyors hóolvadás veszélye sem. Ilyen években a belvíz mennyisége, a belvizekkel elöntött területek nagysága az 1988. évinek többszöröse lehet. Ha ezek ellen a vizek ellen az elvezetőrendszerek, szivattyútelepek megfelelő fenntartásával, ahol szükséges, további kiépítésével nem védekezünk, a mezőgazdaságnak igen jelentős károkat okozhatnak. i/ TALAJ VÍZÁLLÁSOK A talajvízállások 1988. évi alakulásáról a B. fejezet 3.a. jelű táblázata, valamint a 3.b. és 3.c. ábrája tájékoztat. Az előző évi, valamint a fentebbiekben említett, 1988. évi meteorológiai viszonyok, továbbá a domborzati, a földtani körülmények és az esetenkénti emberi beavatkozások következtében az 1988. évi talajvízállások legmagasabb értékeit az ország egyes részein március végén, áprüis elején, más területeken áprilisban, május elején mérték. A Nyírség és a Jászság egyes területein, a Körösök és a Maros vidékén a talajvízszín tavaszi emelkedése a nyári hónapokban is folytatódott, a tetőzés júniusban következett be, helyenként tartósak voltak a magas talajvízszínek és csak júliusban indult meg a süllyedésük. — 111 —
