Vízrajzi Évkönyv 93., 1988 (Budapest, 1989)
Tartalomjegyzék
d PÁROLGÁS Az 1988. év folyamán a vízrajzi szolgálat a szabad vízfelszín párolgását az április és október hónapok közötti időszakban U típusú kádakat használva mérte. Az április hónap folyamán mért legkisebb párolgási összeg 40,00 mm volt, ezt Mátraszentlászlón mérték. A legnagyobb áprilisi párolgási összeget, 78,07 mm-t Fertőújlakon mérték. A májusi párolgási összegek, főképpen a hőmérséklet növekedése következtében meghaladták az áprilisi értékeket. A májusi párolgási összeg a legnagyobb a Fertőújlak állomáson volt, 112,62 mm, a legkevesebb, 69,14 mm a kisnánai párolgási összeg volt. A júniusi párolgási összegek az állomások legnagyobb részén meghaladták a májusi értékeket. A legnagyobb, 128,99 mm az agárdi állomáson volt a júniusi párolgás, a legkisebb pedig 73,17 mm volt. Ezt Mátraszentlászlón mérték. A július hónap folyamán a párolgás mértéke növekedett. Nagymértékben elősegítette a növekedést az átlagosnál melegebb időjárás is. A szabad vízfelszín párolgása a hónap folyamán a fertőújlaki állomáson volt a legnagyobb; 169,42 mm, a legkisebb párolgást, 100,36 mm-t Biharugrán mérték. A szabad vízfelszín párolgása augusztusban ugyancsak nagymértékű volt. A párolgási értékek havi összege a legnagyobb a fertőújlaki állomáson volt (141,61 mm), az állomások közül a legkisebb a kisnánai telep augusztusi párolgási összege volt. A szeptemberi hűvösebb időjárás hatására a havi párolgási összegek az augusztusi összegekhez viszonyítva jelentősen csökkentek. A legnagyobb mértékű párolgást Mezőberényben mérték (70,20 mm-t), a legkisebb az ásványrárói párolgás volt (45,36 mm). Az októberi párolgás lényegesen kisebb volt, mint az előző hónapokban. A legnagyobb értéke csak 46,00 mm volt (ezt Mezőberényben mérték), a legkisebb, az ásványrárói párolgási összeg pedig csak 24,10 mm volt. d/ VÍZJÁRÁS A magyarországi vízfolyások és nagyobb állóvizek 1988. évi vízjárásáról a B.2. fejezet a. és c. jelű táblázata, valamint b. jelű ábrája tájékoztat. Az 1988. év Magyarországon az átlagosnál szárazabb volt. A szárazság hatása általában észlelhető volt a vízfolyások vízállásainak, vízhozamainak és hordalékszállításának alakulásán is. Ennek ellenére egyes folyószakaszokon - például a Dunán, a Tiszán, a Körösökön - levonult egy-egy árhullám, amelynek legnagyobb magassága csupán mintegy 130-180 cm-rel maradt el az eddigi legmagasabb vízállástól. Egyes folyószakaszokon viszont az 1988. év folyamán előfordult legmagasabb vízállások az eddigi szélső értékeknek a felét sem érték el (ilyen volt például a Hernád hidasnémeti szakasza, a Maros alsó része, a Szamos csengeri szakasza stb.). A Duna magyarországi szakaszán az 1988. év folyamán egy nagyobb árhullám vonult le április hónapban. Ennek legnagyobb magassága Budapestnél 728 cm volt (az eddig előfordult legmagasabb budapesti vízállás 845 cm volt), Mohácsnál pedig elérte a 836 cm-t (az eddigi legmagasabb víz 984 cm volt). Áprilistól november végéig a magyarországi szakaszon a vízszínek általában süllyedtek, de ezt a süllyedést több kisebb árhullám szakította meg. Ilyen volt például a júniusi, a júliusi, a szeptemberi kisebb vízszínemelkedés. Megemelkedett a magyarországi Du- na-szakaszon a vízszín decemberben; Budapestnél meghaladta az 500 cm-t, Mohácsnál pedig a 650-et. A Duna magyarországi elsőrendű mellékfolyóinak 1988. évi vízállásai és ezeknek megfelelően a vízhozamai is alacsonyak voltak. Az év folyamán előfordult legalacsonyabb vízállások sok folyószakaszon megközelítették az eddig előfordult legkisebb vizeket - ilyen volt például a Rába szentgotthárdi szakasza, a Dráva Barcs környéki része, - egyes szelvényekben pedig - például az Ipoly balassagyarmati szelvényében - az eddig előfordult legkisebb vízzel megegyező vízállást mértek. A Duna elsőrendű mellékvizein az év folyamán több kisebb árhullám vonult le, ezeknek a legmagasabb vízállásai is azonban lényegesen alacsonyabbak voltak az eddigi legnagyobb vizeknél. Például a Rába szentgotthárdi szelvényében az ezideig előfordult legmagasabb vízállás és az 1988. évi legmagasabb vízállás értéke 470 cm és 242 cm, a Rába árpási szelvényében 586 cm és 130 cm, az Ipoly balassagyarmati szelvényében 443 cm és 205 cm, a Mura letenyei szelvényében 594 cm és 310 cm, a Dráva barcsi szelvényében 618 cm és mintegy 320 cm. A mellékvizek vízállásgörbéi általában "csipkézettebbek" voltak, mint a Duna görbéi. A tagoltság fokozásához, helyenként mérsékeléséhez a hidrológiai és a meteorológiai körülményeken kívül esetenként az emberi beavatkozás is hozzájárult (a duzzasztók, a tározók kezelésével). A Tisza 1988. évi viszonylag magas vízállásai az egész magyarországi szakaszon március hónap második felében és áprilisban voltak, de a legnagyobb vizek is általában kél-három méterrel maradtak el az eddig észlelt legmagasabb vízállásoktól. A legalacsonyabb vízállások azonban a felső szakaszon, ahol a duzzasztók hatása nem ér— 108
