Vízrajzi Évkönyv 92., 1987 (Budapest, 1988)
Tartalomjegyzék
В. HIDROLÓGIAI JELLEMZŐK 1. AZ ÉV HIDROLÓGIAI JELLEMZÉSE aj CSAPADÉKVISZONYOK Az 1987. évben lehullott csapadék mennyisége Magyarországon az 1901-1970. évi átlag 60-140 %-a között változott. Az év folyamán a legtöbb csapadékot (1006 mm-t) Borzavárott (Veszprém megyében), a legkevesebbet (395 mm- t) Gibárton (Borsod-Abaúj-Zemplén megyében) mérték. A sokévi átlaghoz viszonyítva a legnagyobb csapadéktöbblet (272 mm) Fonyódon (Somogy megyében), a legnagyobb csapadékhiány (241 mm) Gagybátoron (Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyében) volt. 1987-ben a 24 óra alatt hullott legnagyobb csapadékot, 96,6 mm-t június 27-én Galyatetó'n (Heves megyében) mérték. Az 1987. évi csapadék mennyiségének, valamint az 1901-1970. időszak átlagától való százalékos eltérésének területi eloszlását a B. fejezet 4.a. jelű térképei szemléltetik. Az év egyes hónapjainak csapadéka a következőképpen alakult: Januárban a csapadék mennyisége csak Nagykanizsa térségében nem érte el a sokévi átlagot, egyes helyeken a sokévi átlag négyszeresét is mérték. A február az átlagosnál szárazabb volt, az ország területének 95 %-án nem érte el a sokévi átlagot, csak a nyugati határvidéken és Hidasnémeti környékén volt több annál. Márciusban a csapadék mennyisége csak a Rajka-Salgótarján közötti határvidéknek mintegy 10-30 km-es szélességű sávjában és a Tiszazugban maradt a sokévi átlagérték alatt, az ország más területein helyenként annak a 270 %-át is elérte. A legcsapadékosabb az ország délnyugati és északkeleti része volt. Az április hónap csapadéka az ország területének 90 %-án meghaladta az 1901-1970. évek átlagos csapadékmennyiségét és csupán az északnyugati és az északkeleti területek egy részén maradt a sokévi átlag alatt. A csapadékos időjárás májusban folytatódott, a sokévi átlagos értéket az ország területének 95 %-án haladta meg a csapadék mennyisége, csupán az északkeleti országrész néhány helyén nem érte el a sokévi átlagot. Júniusban a csapadéknak mind az időbeli, mind a területi eloszlása nagyon változó volt, főként az északkeleti országrészen hullott a sokévi átlagnál kevesebb eső, a délnyugati területek pedig az átlagosnál csapadékosabbak voltak. Júliusban szárazra fordult az időjárás, a havi csapadék mennyisége az ország területének 95 %-án kevesebb volt a sokévi átlagnál. Az augusztusban lehullott eső mennyisége a Dunántúlon és a Duna-Tisza közén meghaladta a sokévi .itlagot, az Északi-középhegységben és a Tiszántúlon nem érte el azt. Szeptember hónap időjárása az ország területének több, mint a 80 %- án az átlagosnál szárazabb volt, csak a Dunántúl egyes részein esett a sokévi átlagnál több eső. Száraz volt az október is, csak Polgár és Tárcái környékén hullott a sokévi átlagnál több csapadék. A legszárazabb terület a Kiskunság déli része volt, Ásotthalmon (Csongrád megyében) pedig a hónap folyamán egyáltalán nem esett eső. Novemberben az ország északi és délkeleti területein a sokévi átlagnál kevesebb csapadékot mértek, a csapadékos területek a Dunántúl déli részén voltak. December hónapban a csapadék mennyisége az ország területének 85 %-án nem érte el a sokévi átlagot. Az 1987. évben évszakonként lehullott csapadékmennyiségek területi eloszlását a B. fejezet 4.b. jelű ábrái, az öntözési félév csapadékainak területi alakulását a B. fejezet 4.c. ábrái szemléltetik. Az 1987. évi csapadékok havi és évi összegeit a B. fejezet 4.d. táblázata tartalmazza. A csapadékmérési állomások csoportosítása megegyezik a talajvízkutak csoportosításával (összhangban van a vízgyűjtőterületek alakulásával). A csoportosítás vázlatát az A. fejezet 4. ábrája mutatja. A rövid idő alatt hullott nagy csapadékok jellemzőit a B. fejezet 4.e. jelű táblázata tartalmazza, a hótakaró vastagságának és vízegyenértékének időbeli és állomások szerinti alakulásáról a B. fejezet 4.f. táblázata tájékoztat. Az adatok szerint az 1987. évben a leghevesebb felhőszakadást a Bács-Kiskun megyei Dávodon és a Somogy megyei Boglárlellén észlelték. Dávodon június 27-én 15 perc alatt 27,0 mm, Boglárlellén július 25-én 5 perc alatt 9,0 mm eső esett. Az 1986-1987. év telén a legnagyobb hóvastagságot (75 cm-t) 1987. január 16-án a Kékestetőn mérték. b/ A HŐMÉRSÉKLET ALAKULÁSA 1987-ben Magyarországon az időjárás az átlagosnál hűvösebb volt. Az évi legalacsonyabb hőmérsékletet (-30,3 °C-t) január 13-án Pakson, a legmagasabbat (37,6 °C-t) július 19-én Kiskunfélegyházán és Szeghalmon, majd július 23- án Örkényben mérték. Januárban az időjárás rendkívülien hideg volt. Jellemző a hidegre, hogy 12-én Budapest belterületén -18,1 °C-t mértek. A rendszeres meteorológiai megfigyelések kezdete (1871) óta ezen a napon Budapesten ilyen hideg még nem volt. Február elején és végén az átlagosnál lényegesen hidegebb, közepén annál enyhébb volt az időjárás. Hidegebb volt az átlagosnál a március hónap időjárása. Negyedikén Pakson -22,0 °C-t mértek. A rendkívülien hideg a hónap végén hirtelen megszűnt, 26-án Orosházán már 21,0 °C-t mértek. Áprilisban a hőmérséklet csak kismértékben tért el a- 106 -
