Vízrajzi Évkönyv 91., 1986 (Budapest, 1987)
Tartalomjegyzék
és ennek megfelelően növekedtek az átlagosnál alacsonyabb talajvizállásu területek.A nyár és az ősz folyamán a talajvizszintek általános süllyedése folytatódott, decemberben pedig már csak főképpen a Tiszához csatlakozóan, a Berettyó, a Körösök völgyében és a Hortobágy- Berettyó főcsatorna mentén, valamint Hajdúböszörmény környékén, a Szamos és a Zagyva völgyében voltak olyan nagyobb összefüggő területek, amelyeken a talajvíz szine magasabban volt a sokévi átlagnál. j/ MÉLYFÚRÁSÚ KUTAK VIZSZINTJEI A fontosabb mélyfúrású kutak 1986.évi vizszintjének alakulásáról a B.fejezet 3.d. jelű táblázata tájékoztat. Azoknak a kutaknak a köre, amelyeknek adatait a táblázat tartalmazza, az előző évhez viszonyítva lényegesen nem változott. A táblázatbeli kutakat annakidején úgy választottuk ki,hogy adataik az ország fontosabb réteg- és karsztviztároló kőzeteinek vízállásait, különös tekintettel a nagyobb vízkivételek környezetére,lehetőleg jól jellemezzék Részben az 1986.évi, részben pedig a múltbeli, a Vizrajzi Évkönyvben közölt és az adattári vízállások alapján megállapítható, hogy az 1986. év folyamán, hasonlóan az előző évhez, a rétegvizszintek süllyedése az országban csaknem mindenütt folytatódott.A vizszintsüllyedés sebessége a felszínhez közeli rétegekben az előző évben kisebb volt, mint a mélyebb rétegekben. A vizszintsüllyedésnek ez az elmúlt éveben tapasztalt mérséklődése több helyen a süllyedés megszűnéséig folytatódott, sőt az Alföldön, Veszprém megye nyugati részén és a Hévizi-tó térségében néhány deciméteres vizszintemelkedést mértek. Nem szűnt meg azonban a vizszintsüllyedés azokon a területeken, amelyeknek kutjait vízkitermelésre használják, valamint ott, ahol külszíni fejtések vannak/mint például Bükkábrány, Visonta környékén/. Nem szűnt meg és nem is mérséklődött a 100 méternél mélyebb rétegek vizszinének süllyedése. Ennek átlagos értéke 0,3 m, de nagyobb vízkivételek környezetében ennél lényegesen nagyobb, 1-2 méteres süllyedéseket is mértek. A karsztvizszint magasságának mérésére használt kúthálózat a korábbi telepítésnek megfelelően az 1986.évben is jobbára a Dunántúli Középhegység területén működött.Ezen a területen a karsztvizszintek az 1986. évben az előző évekhez hasonlóan tovább süllyedtek, de a süllyedések, hasonlóan az előző időszakokhoz, több helyen mérséklődtek, sőt egyes helyeken vizszintemelkedések is észlelhetők voltak. A bányászati vizemelések által nem vagy kevéssé érintett területeken a beszivárgás hatására a karsztvizszintek magassága kedvezően alakult, a vizszintek a Keszthelyi - hegység területén átlagosan 0,2 métert, a Balaton-felvidéken egy, a Bakonyban négy métert emelkedtek. A Budai hegységben /Budapest nyugati határán/ a karsztvizszintek magassága az elmúlt évihez viszonyítva lényegesen nem változott. A bányászati vizemelések hatására azonban egyes területeken a vizszint süllyedése az 1986.évben is jelentős volt. Például Nyirád és Fenyőfő térségében egy méterrel, a Vértes hegységben 1,5 méterrel, Dorog közelében, a Gerecsében két méterrel süllyedt a karsztvíz szintje. Feltűnően nagymértékű ______karsztvizszint süllyedése Nagyegyháza térségében: egy év alatt 10 méterrel került mélyebbre. Az évi néhány deciméteres, méginkább azonban a néhány méteres, sőt a 10 méteres vizszintsüllyedés igen számottevő érték, különösképpen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy ezek a süllyedések, illetőleg a süllyedési sebességek hosszabb időn át érvényesülve eredményül több 10 méteres vizszintsüllyedéseket okozhatnak. A különböző /bányászati, vízellátási és egyéb/ célú vízkiemelések kedvező és kedvezőtlen hatásainak mérlegelésekor ezeknek a viz- szintsüllyedéseknek a következményeit is szükséges számításba venni. к/ FORRÁSOK VÍZHOZAMA Az 1986.évben, éppen úgy mint az előző években, elsősorban azoknak a forrásoknak a hozamát mértük, amelyek nagyobb hozamuk következtében a vízellátás távlati fejlesztése szempontjából számításba vehetők. Figyelemmel kisértük azonban néhány olyan forrás vízhozamának alakulását is, amelyek adataira nem a vízellátás távlati fejlesztése,hanem egyes területekre vonatkozó hidrológiai ismereteink gyarapítása szempontjából van szükségünk. A források hozamának 1986.évi alakulásáról а B.3. fejezet f.jelü táblázata és g. jelű ábrája tájékoztat. A jelenlegi mérési hálózatban levő forrásoknak csak kisebb része esetében van hosszabb időszakra /több évre/ visszanyúló adatsorunk, nagyobbik részük hozamainak mérése csak néhány évvel ezelőtt kezdődött. A vizhozamidősorok sok esetben mutatják a hozamoknak a csapadékmennyiséggel való szorosabb-lazább összefüggését, a csapadékviszonyok alakulásán kívüli változási irányzatra azonban csak néhány esetben lehet következtetni. Ilyen például a Hévizi-tó forrásának az esete, amelynek hozama a nyirádi bányavizkitermeléssel összefüggésben alakult, az 1986.évben az előző évihez hasonlóan mintegy 2 %-kal növekedett. Az 1986.évben a Balatonfelvidéken és a Bakony hegységben mért források hozama a kedvezőbb beszivárgási viszonyok következtében átlagosan 20 %-kal növekedett. A Börzsöny forrásainak hozama számottevő mértékben nem változott. Úgyszintén nem volt észlelhető változási irányzat a Bükk hegység forrásainak az esetében sem. Egyébként a források vízhozama a csapadék és az emberi beavatkozások hatásától és a geológiai viszonyoktól függően az 1986.évben is tág határok között változott. A legnagyobb vízhozamot az 1986.évben is a jósvafői Nagytohonya-forrásnál mérték /márciusban/. Értéke /396,7 1/s/ azonban csak mintegy 16 %-a az eddig mért legnagyobb hozamnak/a 2417 1/s-nak/ : Ennek a forrásnak az 1986.évi legkisebb vízhozamát, 22,5 1/s-ot 1986. decemberében mérték,ez egyúttal az eddigi legkisebb mért vízhozama is a Nagytohonya forrásnak. Az aggteleki karsztvidék forrásainak hozama az 1986.évben a kevés csapadék miatt a sokévi átlagnál kisebb volt.-95-
