Vízrajzi Évkönyv 91., 1986 (Budapest, 1987)

Tartalomjegyzék

В. HIDROLÓGIAI JELLEMZŐK

1. AZ ÉV HIDROLÓGIAI JELLEMZÉSE

a/ CSAPADÉKVISZONYOK

Az 1986.évben lehullott csapadék mennyisége Magyarország területének 96 %-án kevesebb volt a sokévi átlagnál. Az év folyamán a legtöbb csapadékot Kőszegen /Vas megyében/ mérték /835 mm-t/, a legkevesebb csapadék /291 mm/ liszadorogmán /Borsod-Abauj-Zemplén megyében / hullott. A sokévi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadéktöbblet /67 mm/ Szigetváro.tt /Baranya megyében/, a legnagyobb csapadékhiány /315 mm/ Gyöngyössolymoson /Heves megyében/ volt. Az 1986. évi csapadék mennyiségének, valamint az 1901-1970. időszak átlagától való százalékos eltérésnek területi eloszlását a B.fejezet 4.a. jelű ábrái szemléltetik.

Az év egyes hónapjainak csapadéka a következőképpen alakult: Januárban az ország területének 95 %-a kapott az átlagosnál több csapadékot és csak a Dunántúl egyes részein hullott az átlagosnál kevesebb csapadék. Februárban szintén csapadékosabb volt az időjárás az átlagosnál, márciusban azonban az ország területének a kétharmadán a csapadék nem érté el a sokévi átlagot. Hasonló volt a csapadékmennyiségek alakulása az április hónapban is.A száraz időjárás az ország területének 80 %-án májusban folytatódott. A júniusi csapadék mennyisége a Hernád völgyében, a Nyíregyháza és a Sebes-Körös vidékén a sokévi átlagnak a felét sem érte el, de a Középső-Drávamellék területén megközelitette a sokévi átlag kétszeresét. A július hónap időjárása ugyancsak száraz volt, a csapadék mennyisége az ország területének 75 %-án nem érte el a sokévi átlagot, a Budai hegység és az Észak-Mezőföld területén a sokévi átlag tizedénél is kevesebb volt, az ország délkeleti részének egyes területein azonban meghaladta a sokévi átlag kétszeresét. Az augusztusban lehullott csapadék mennyisége a sokévi átlag 30-220 %-a volt, a szeptemberi csapadék összege pedig sehol sem érte el a sokévi átlagot, és a havi legnagyobb csapadék is csak a 70 %-át közelitette meg a sokévi átlagnak. A Duna vonalától keletre - kivéve az északi országhatár környékét - a t)avi csapadék mennyisége nem érte el az egy mm-t, sót az Alföld legnagyobb részén egyáltalán nem hullott csapadék, vagy csak nyomokban fordult elő. Az októberi csapadék mennyisége az ország területének 99 %-án a sokévi átlag alatt maradt. Az aszályos időjárás novemberben folytatódott, a havi csapadék legnagyobb értéke is csak a 90 %-át közelitette meg a sokévi átlagnak.A lisza vonalától keletre mintegy 50 km széles sávban a csapadék nem érte el az 5 mm-t és alatta maradt a sokévi átlag 10 %-ának. A hónap folyamán a Hortobágy térségében egyáltalán nem hullott csapadék. Az őszi hónapokhoz hasonlóan aszályos volt a december hónap is, a csapadék mennyisége az ország területének a 95 %-án kevesebb volt a sokévi átlagnál. .

Az 1986.évben évszakonként lehullott csapadékmennyiségek területi eloszlását a B- jelu fejezet 4.b. jelű ábrái,az öntözési félévi csapadékadatainak területi alakulását a B.fejezet

4.C. jelű ábrái szemléltetik.

Az 1985-1986.évi tél folyamán lehullott csapadék mennyisége az ország területének 95 %-án meghaladta a sokévi átlagot, általában a sokévi átlagos csapadékmennyiség 80-210 % között volt. A tavasz időjárása száraz volt, Magyarország területének 90 %-án nem érte el a sokévi átlagot. A nyári csapadékösszeg a sokévi átlag 40-155 %-a között volt. Igen aszályos volt az ősz, az őszi csapadék összege a sokévi átlag 5-65 %-a között volt. Viszonylag száraz volt a tenyészidőszak is, a legnagyobb volt a csapadékhiány Gárdonyban /Fejér megyében/, 218 mm, a lehullott csapadék mennyisége 115 és 545 mm közötti volt.

Az 1986.évi csapadékok havi és évi összegeit a B.fejezet 4.d. jelű táblázata tartalmazza, A csapadékmérési állomások csoportositása megegyezik a talajvizkutak csoportositásával/Össz- hangban van a vizgyüjtőterületek alakulásával/, a csoportositás vázlatát az A.fejezet 4. ábrája mutatja. A rövid idő alatt hullott nagy csapadékok jellemzőit a B.fejezet 4.e.jelű táblázata tartalmazza, a hótakaró vastagságának és vizegyenértékének időbeli és állomások szerinti alakulásáról a B.fejezet 4.f. jelű táblázata tájékoztat. Az 1985-1986.év telén a legnagyobb hóvastagságot /98 cm-t/ 1986.februárjában Galyatetőn mérték.

b/ A hOmérséklei ALAKOLÁSA

1986-ban az ország területén az időjárás az átlagosnál hidegebb volt. A januári időjárás az átlagosnál enyhébb volt ugyan, a február azonban a tél leghidegebb hónapja volt, a havi középhőmérséklet általában -5,5°C és - 2,5 °C között változott. A hideg időjárás márciusban folytatódott, a hőmérséklet l-3°C-kal maradt a sokévi átlag alatt. Általában az ország nyugati területei voltak az átlagosnál hűvösebbek. Április közepén az időjárás téliesen hideg volt, a hónap végére azonban a hőmérséklet mintegy l-3°C-kal a sokévi átlag fölé emelkedett.

A meleg időjárás májusban folytatódott, a középhőmérséklet 1,5-3,0 C-kal haladta meg a sokévi átlagot. Junius első fele az átlagosnál hűvösebb volt, a hónap közepétől melegre fordult az idő.

Júliusban az időjárás az átlagosnál mintegy 0,5 - 2,0 C-kalhűvösebb volt, augusztus viszont az utóbbi 30 év legmelegebb hónapja volt, a havi középhőmérséklet 18,5 és 22,5 ^T~ között változott. A szeptember, az október és a november hónap időjárása a sokévi átlagtól lényegesen nem tért el, december középhőmérséklete viszont l-3°C-kal alacsonyabb volt a sokévi átlagnál.

A léghőmérséklet napi középértékeinek alakulását az egyes állomások esetében a B.fejezet 4.g. jelű,havi és évi középértékeinek változását 4.h. jelű táblázata, az 1986.évre és az év tenyészidőszakára vonatkozó átlagértékeinek területi alakulását a 4.i. jelű ábrája szemlélteti .-90-